A következő években további ösztönzőket vezethet be a kormány a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiaci integrációja érdekében – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett, az Európai Unió országspecifikus ajánlásainak végrehajtására alkotott intézkedéstervezetből. Az elsődleges cél, hogy a közmunkások létszáma 2020-ra 150 ezer fő alá csökkenjen, ugyanakkor a dokumentumból látni lehet, hogy a kormány 2022-re már csak azoknak adna lehetőséget a közmunka jelenlegi formájára, akiket különböző okok miatt nem lehet elhelyezni a versenyszférában.
A 25 év alatti, valamint a szakképzettséggel rendelkező álláskeresők csak megkötésekkel vonhatók be júniustól a közfoglalkoztatásba. Tovább csökkent 2018-ra a közmunkaprogramok finanszírozása is, a rendszer az idén már csak 160 ezer fő foglalkoztatására elegendő forrást kap a költségvetésből. Az átcsoportosított pénzeket a kormány szintén a közfoglalkoztatásra fordítja, ám nem magukra a programokra, hanem a rendszer elhagyásának ösztönzésére. Tavaly negyvenmilliárd forint átcsoportosításával a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kezdeményezett intézkedésekhez kapcsolódó utazási költségek megtérítésére és a munkaerő-közvetítésre fordították az összeg nagy részét.
Az elsődleges munkaerőpiaci integrációhoz olyan jogszabály-módosítások is kapcsolódnak, mint a munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvétel 15 napra emelése, valamint a felajánlott képzés kötelezővé tétele. Azok, akik még a közfoglalkoztatásban dolgoznak, de el tudnának helyezkedni a versenyszférában, továbbra is számíthatnak azokra az ösztönzőkre, amelyek ma is működnek.
A cél az, hogy minél többen helyezkedhessenek el később a versenyszférában
Fotós: Bach Máté
Az egyik legfontosabb a munkavállalót és a munkaadót is támogató Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program. Ennek lényege, hogy a közmunkás elhelyezkedése esetén a közfoglalkoztatásból fennmaradó idő végéig a munkabére mellett egyéb pénzösszeget is kap, emellett a munkaadó is bértámogatásban részesül. A közmunkások képzésére alkotott programok is folytatódnak, az adatok szerint eddig hetvenezer fő integrációja valósult meg ennek köszönhetően, de további közmunkások bevonására is van lehetőség.
Fontos új elem a társadalmi vállalkozások, tehát a szociális szövetkezetek hároméves támogatása, amelynek célja, hogy azok önfenntartóvá válhassanak. Ezek a szövetkezetek segíthetik a jövőben a tartósan közfoglalkoztatásban maradókat. A dokumentum szerint új, fenntartható munkahelyek létrehozásával – kiemelten a hátrányos helyzetű járásokban –, a szociális szövetkezetek támogatásával segítené a kormány a hátrányos helyzetű munkavállalók, szövetkezeti tagok mellett a közfoglalkoztatottak munkaerőpiaci integrációját, illetve új munkahelyek létrehozását szociális szövetkezeti szervezeti kereteken belül.
Várhatóan teljesül a kormány célja a közfoglalkoztatás visszaszorítására. Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Belügyminisztérium adatai szerint az idén januárban átlagosan 161 ezer fő vett részt közfoglalkoztatásban, miközben számuk 2016-ban még 220 ezer fő fölött volt. Ugyanakkor a ma még a rendszerben dolgozók közel felének az iskolai végzettsége nyolc általános vagy alacsonyabb. Ahogy arról korábban tudósítottunk, az ország bizonyos részein nem megy simán a közmunkások integrálása, mivel a munkakezdési időt sok esetben nem tartják be vagy a munkavégzéshez nem megfelelő állapotban jelennek meg.
