Rendkívül kedvező hatással van a keresetek felzárkóztatására a járulékcsökkentés, valamint a munkahelyvédelmi akció, mivel hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben a dolgozók bruttó átlagjövedelme úgy, hogy közben a munkaadók bérre fordított költsége kisebb mértékben nőtt – derül ki az Eurostat adataiból.
Az uniós statisztikai hivatal részletes adatai szerint az idei második negyedévben a vállalkozások 8,3 százalékkal többet fordítottak az alkalmazottak bérköltségeire, miközben a dolgozók fizetése átlagosan bruttó 10,6 százalékkal emelkedett. Ez úgy lehetséges, hogy a bér után kötelezően fizetendő munkaadói járulékok csökkentek, átlagosan két százalékponttal 2017 második negyedévéhez képest.
Vagyis kevesebbe kerül a hazai cégeknek a nagyobb bérnövekedés elérése, mint a környező tagállamokban. Ráadásul a nyugat-európai uniós országokban stagnálnak vagy csak enyhén emelkednek a keresetek, így csökkennek a különbségek is.
Az Eurostat mutatója azt méri, hogy a vállalati szféra a teljes bértömeget mennyivel emelte, ez a dolgozók átlagos bruttó jövedelmét hogyan befolyásolta, illetve mennyivel kell többet vagy esetünkben kevesebbet fizetnie egyéb kiadásokra, mint a járulékokra, egyéb elvonásokra. A munkavállalói adó- és járulékköltségek ezért a módszertan szerint a bérben jelennek meg, míg a munkaadói elvonás – nálunk a szociális hozzájárulási adó – az egyéb tételeknél. Nálunk 2,5 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó a vizsgált időszakban.
A járulékcsökkentés mellett a cégek a munkahelyvédelmi akció keretében egyéb kedvezményekre is jogosultak, többek közt a fiatalok, az idősek vagy a mezőgazdaságban dolgozók után. Ráadásul a szakemberigény miatt jellemzően a versenyszférában nőtt tízezrekkel a foglalkoztatotti létszám. Az állami szektorban a költségvetésből 14,9 százalékkal jutott több a közszféra kereseteire, a bruttó bérek 17,1 százalékkal nőttek átlagosan, a költségvetésbe pedig 4,8 százalék folyt vissza. Az arány többek közt azért eltérő, mert a munkahelyvédelmi akció kedvezményei csak a versenyszférát érintik.
Csehországban szintén 8,3 százalékkal nőtt a teljes versenyszférát lefedő, átlagos bérráfordítás, ám mivel náluk nincs adókedvezmény, és a járulékok sem változtak, így a bruttó átlagkeresetre fordított költség is ugyanannyival emelkedett, a növekedésnek pedig arányosan közel ugyanannyival volt nagyobb a munkaadói járulékvonzata, tehát 8,2 százalék. A 28 tagállam közül a románoknál nőtt leginkább a bérköltség, de az adatok nem tartalmazzák, hogy ebből milyen arányban részesült a dolgozó és az állam.
A második legnagyobb munkaadói bérhozzájárulást Lettországban mérték, a versenyszféra teljes költsége közel 3 százalékkal volt magasabb, mint nálunk. Ugyanakkor a dolgozók több mint egy százalékkal kisebb emelkedéssel számolhattak, a többletet pedig a járulékokra és egyéb költségekre fizették a lett cégek.
A hazai vállalkozások tehát úgy tudtak jelentős béremelést végrehajtani, hogy a megtakarított bérköltséget akár további fizetésfelzárkóztatásra, akár a sokat emlegetett technológiai és hatékonyságnövelő beruházásaikra tudják fordítani.
