Tovább csökkent Magyarország külső adóssága, a külső finanszírozási képesség éves értéke tovább nőtt, összességében folytatódott a magyar gazdaság sérülékenységének csökkenése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett statisztikáiból. Mint azt a fizetésimérleg-kiadvány kiemeli, a GDP közel 9 százalékát kitevő külső finanszírozási képesség nagymértékben meghaladja a régiós országokban jellemző értéket. Ahhoz, hogy a megelőző évekhez hasonlóan kedvezően, sőt még jobban alakuljanak a gazdasági folyamatok, nagyban hozzájárultak a rekordmértékű uniós forráslehívások, illetve az alacsony energiahordozó-árak is.
A nettó külső adósság állománya 2015 végére jelentősen, a GDP 25 százalékára esett, ezzel elérte Lengyelország szintjét. A rövid lejáratú külső adósság az év végére 21 milliárd euróra csökkent. A csökkenő lejáró adósságnak és emelkedő nettó külső finanszírozási képességnek köszönhetően sok korábbi kockázati tényezőnek csökkent a súlya, kevésbé volt szükség külső források bevonására, mivel azokat az állam országon belül is biztosítani tudta. – Hazánk forrásbevonási igénye ezzel a régió országai közül már hazánkban az egyik legalacsonyabb – közölte a jegybank.
Az MNB statisztikái megerősítették a korábbi adatok kedvező irányú módosítását, miszerint a 2015-ös úgynevezett maastrichti adósság az első közlésnél alacsonyabb, a GDP 75,3 százaléka, vagyis 25 394 milliárd forint volt. A csökkenésben szerepet játszott a 606 milliárd forint hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal emelte a szintjét.
Az előző évektől eltérően tavaly a legnagyobb csökkenés a bankszektornál következett be, azonban – az MNB önfinanszírozási programjának és a lakosság állampapír-keresletének köszönhetően – az állam külső adósságának mérséklődése mellett a vállalatok is folytatták külföldi hiteleik visszafizetését. A jegybanki elemzés kiemeli, hogy az emelkedő külső finanszírozási képesség az állam igen alacsony, 2 százalék alatti, 240 milliárd forintos finanszírozási igénye és a magánszektor tovább emelkedő pénzügyi megtakarítása mellett alakult ki.
Az idei évre a jegybank és a kormányzat is nagyobb szerepet szán a lakossági fogyasztásnak a gazdasági növekedésben, ez azonban a hitelezési adatokban még nem feltétlenül látszik. Az MNB statisztikái alapján a negyedik negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan- és a fogyasztási hitelek esetében is a törlesztés volt a jellemző. Számszerűen a háztartások hitelállománya szezonálisan igazítva 17 milliárd forintos csökkenést mutatott, szezonális igazítás nélkül 25,3 milliárd forint tranzakciókból eredő csökkenést lehetett megfigyelni, ami a devizahitelek 2,4 milliárd forintos növekedésének, valamint a forinthitelek 27,7 milliárd forintos csökkenésének eredője.
Novemberben megkezdődött a jelzáloghiteleken kívüli további, autó- és fogyasztási devizahitelek forintosítása, ami a hiteltartozások devizanem szerinti összetételének további átrendeződését eredményezte. Az év végén a háztartások hiteltartozásának döntő hányada már forintban állt fenn, a devizahitelek aránya elhanyagolható szintre, mintegy 2 százalékra csökkent.
