A szakma örömmel fogadná azt a lépést, amelyről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a Magyar Időknek. A tárcavezető azt mondta, hogy a lakásépítések kapcsán is mérlegelheti a kormány a 27 százalékos forgalmi adó csökkentését, mert ez újabb lökést adhatna a beruházásoknak.
– A lakásügy a nemzetgazdaság növekedésének biztos tartaléka – mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Jelezte: míg 2014-ben az Európai Unióban az építőiparon belül 36 százalékos szeletet hasított ki a lakásépítési ágazat, addig Magyarországon mindössze hét százalékot, s ez egyértelműen mutatja, hogy milyen hiány van a magyarországi piacon. Az áfacsökkentésnek jelentős fehérítő hatása lehet az ágazatban, mivel Koji László szerint a lakossági megrendelőktől nagy a nyomás a kivitelezőkön, hogy áfa nélkül dolgozzanak. Hozzátette: Romániában 5, Lengyelországban 8, Csehországban 10 százalékos az új lakások áfakulcsa.
– Jól látszik, hogy a lakosság nagy része a lakásvásárlást önerőből nem tudja finanszírozni. Ahhoz egyik oldalon szükség van a kereskedelmi bankok által nyújtott nagyon alacsony kamatú hitelekre, a másik oldalon pedig arra, hogy az állam ne sújtsa magas adóteherrel a vásárlást – mondta Koji László. A lépés már csak azért is szükséges lenne, mert a közmegrendelések az első fél év adatai szerint jelentősen visszaestek a korábbihoz képest. – Az építőipar úgy tudna húzóágazat maradni, ha a lakosság körében nagyobb fizetőképes kereslet alakulna ki – magyarázta.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke szerint a jelenlegi piaci helyzetben bölcs döntés lenne az áfacsökkentés, és a 18 százalékos kedvezményes kulcs helyett az 5 százalékos is indokolt lehet. Az IFK korábban már felmérte, hogy a költségvetésnek mit jelentene ez a lépés: számításaik szerint nem okozna bevételkiesést az államnak, hiszen a sokkal több épülő lakás utáni adóteher kompenzálná a kisebb kulcsot, ráadásul az építőiparban számos munkahelyet hozna létre. – Az áfacsökkentésnek rövid távon is élénkítő hatása lenne. Több fejlesztő kezdene lakásépítési beruházásokba, és csak a fővárosban akár ötezerrel több lakóingatlan épülhetne egy évben – mutatott rá Takács Ernő, hozzátéve, nem véletlen, hogy számos uniós országban a legkisebb kedvezményes áfakulcs vonatkozik e szegmensre. Szerinte az új lakások ára is mérséklődne valamelyest, amivel közelebb kerülhetnének a használt ingatlanokhoz.
– Egyértelmű, hogy az egyik legnagyobb hátráltató tényező a magas adóteher, ezért igen fontos lenne az új lakások áfájának csökkentése – mondta lapunknak Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője. – Az ingatlanfejlesztők behúzták a féket, ilyen magas áfával egyszerűen nem éri meg nekik építkezésekbe kezdeni. Az áfacsökkentés viszont kilendítené a mélypontról a lakásépítést, ráadásul fehérítő hatása lenne az építési tevékenységre – magyarázta Párdi Zsófia.
Szerinte az igazi javulást az jelentené, ha az ötszázalékos kedvezményes körbe kerülnének az új lakások. Hozzátette, az új lakások eladása mellett a magánszemélyek által lakásépítésért fizetett vállalkozói díjra és a lakásfelújításokra is alkalmazni kellene a kedvezőbb kulcsot.