Tizenöt évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy mostanra migrációs hullámok elindulása várható – mondta a Magyar Időknek Fodor István.
Az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója, majd elnöke szerint az események előrejelzéséhez semmifajta jóstehetségre nem volt szükség, pusztán arról van szó, hogy az infokommunikációs ágazat döntéshozói már akkoriban olyan információk birtokában voltak, amelyek világszintű átalakulásokat prognosztizáltak. Húsz évvel ezelőtt az emberiség csupán 16 százalékának volt telefonja, miközben 50 százalékuk soha nem telefonált, mára már pedig közel minden emberre jut egy készülék. Ezzel együtt a világ elzártabb részei bekapcsolódtak a globális vérkeringésbe, s azok előtt, akik korábban szegényen, de boldogan éltek, egyik napról a másikra kitárulkozott a nyugati életszínvonal csábítása.
A migránsok útra kelését természetesen a polgárháborúk és az embercsempészek tevékenysége is gerjeszti – vélekedett Fodor István, aki ugyanakkor fizikailag kivitelezhetetlennek tartotta volna technológiai fejlődés nélkül a maihoz hasonló népvándorlást. A multinacionális vállalat volt vezetője szerint mindebből jól látható, hogy az információs társadalom nemcsak érték, hanem egy kétarcú jelenség, amennyiben káros folyamatok eszközévé válik. A menedzser arra is kitért, hogy az elmúlt két évtizedben a döntéshozói felelőtlenség eredményezte a 2008-as globális válságot is a pénzvilágban és a gazdaságban, amelynek következtében világszerte 50 millió állás veszett el, a világgazdaság pedig 5 százalékkal zsugorodott.
Európa migrációs gondjait Fodor István szerint egy-másfél éven belül rendezni kell, amihez arra van szükség, hogy az „eredetországokban” a tűrhetetlen állapotok javuljanak – elsősorban a polgárháborús részeken. Mivel migránsok nemcsak a háborús övezetekből indulnak el, még ennél is fontosabb egy tájékoztatási kampány, amelynek a célja a helybéliek felvilágosítása arról, hogy ha a szirénhangokra hallgatva útra kelnek, milyen kockázatokkal, realitásokkal számolhatnak.
A világ gazdasági és társadalmi problémáinak gyökerét hosszabb távon azonban csak úgy lehet felszámolni – hangsúlyozta a menedzser –, ha a jövőben változik a vezetők szemlélete, s a profitmaximalizálással szemben a döntéshozó felelőssége, az innováció és a tisztesség kerül előtérbe.
A cég irányítója természetesen továbbra is a tulajdonos érdekét képviselné, de nem mindenáron törekedne extra nyereségességre; hosszabb távon magának a tulajdonosnak is az érdeke ez a váltás. A lassú szemléletbeli átalakulás már elkezdődött, s a 35–50 éves korosztálynak nagyon nagy felelőssége van abban, hogy az új generációk, a mostani 20 és 30 évesek tudatosan és értékalapon cselekedjenek.
Mivel az elmúlt évtizedekben erről intézményes gondolkodás nem alakult ki, az uralkodó szemlélet ugyanis az volt, hogy mindent a piacra kell bízni, jó okunk van azt feltételezni, hogy tíz-tizenöt év múlva a ma indított kezdeményezések eredményei már látszani fognak – hangsúlyozta Fodor. Az Európai Unió mostani krízisének a kimenetele is nagymértékben attól függ szerinte, hogy milyen intenzitással tud a közösség befordulni az értékalapú megközelítés utcájába.
Az információs társadalomnak és a globalizációnak van egy olyan arca is, amelyet a magyar társadalom és gazdaság jól „meg tud lovagolni”, ehhez pedig a minél nagyobb tudástartalmú ágazatokra érdemes koncentrálni – mondta az iparban évtizedeken keresztül dolgozó szakember. A nagyobb hozzáadott érték a gyártóipart jellemzi, ezért üdvözli azokat a törekvéseket, amelyek Magyarország újraiparosítására irányulnak. A körülmények ma adottak hazai sikertörténet felépítéséhez, a fentiekben ismertetett szemléletváltás ugyanis a patrióta politikának is kedvez.
Ráadásul mára már jól látható, hogy növekszik a bizalom szintje és egyre inkább a kölcsönösség alapján születnek a gazdasági döntések, ami véget vethet annak a korszaknak, amikor a multinacionális vállalatok egy része kvázi gyarmatosítási jelleggel terjeszkedett – véli Fodor István.