Az Igazságügyi Minisztérium és a Kúria is tanulmányozza már azt az ítéletet, amelyet egy devizahiteles perben a múlt héten hozott meg az Európai Bíróság. A luxembourgi székhelyű testület egyebek mellett azt mondta ki: a magyar bíróságok vizsgálhatják, hogy tisztességesek-e azok a szerződési passzusok, amelyek az árfolyamkockázatot kizárólag az adósokra terhelték.
– Ezt a döntést hamarosan újabbak követhetik, az Európai Bíróság napirendjén ugyanis jelenleg hat magyar és egy lengyel devizaügy szerepel – tájékoztatta lapunkat a luxembourgi testület munkatársa. Lehóczki Balázs hozzátette, hogy a devizahitelezés több jellemző pontját is érintő eljárások más-más szakaszban járnak: egyes ügyekben a tárgyalás következhet, vagyis nincs messze az ügy lezárása, más eseteknél viszont csak nemrégiben indult el az uniós bírósági procedúra.
A hat magyar esetben közös, hogy mindegyiket valamelyik hazai ítélkező fórum küldte meg Luxembourgnak: a magyar bírák kérdéseket tettek fel az EU ítészeinek arról, hogyan kell bizonyos uniós szabályokat értelmezni, s azok alapján miként lehet megítélni a magyar devizahitel-szerződések egyik-másik sarkalatos pontját. Az egyik ügyben például arra vár választ a magyar ítélkezés, hogy az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal ellentétes-e az olyan szerződéskötési gyakorlat, amelynél a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá.
Ebben a perben hamarosan tárgyalást tarthatnak Luxembourgban, akárcsak abban az ügyben, amelynél az árfolyamkockázat kapcsán fogalmazódtak meg akár lényegesnek is nevezhető részletkérdések. Például az: összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel és az uniós alapelvekkel, hogy az Országgyűlés úgy módosította törvénnyel a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét továbbra is a fogyasztó köteles viselni. Ebben az eljárásban szóba kerülhetnek a magyar Kúria jogegységi határozatai is.

Rendre eljutnak a hazai esetek az Európai Bíróságig
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Két másik ügyben is tárgyalást tarthatnak idővel. Az egyikben éppen a honi ítélkezés legfelső fóruma, vagyis a Kúria fordult Luxembourghoz a hitelszerződésekben kikötött, a fogyasztót terhelő költség, jutalék és díj kapcsán. Az első kérdés itt az, hogy érvényre jut-e a világos és érthető megfogalmazás követelménye akkor, ha a hitelszerződés nem rögzíti, hogy a fogyasztót terhelő többletterhek pontosan milyen meghatározott banki szolgáltatás ellenértékei.
A Kúria arra is kíváncsi, hogy adott esetben a költségek, a jutalékok és a díjak kikötését előíró pontok tisztességtelen szerződési feltételnek minősülnek-e. A másik szóban forgó magyar per azzal a banki gyakorlattal foglalkozik, amely szerint a hiteladós tartozásának mindenkori összegét a pénzintézet egyoldalú nyilatkozatban állapítja meg úgy, hogy e dokumentumról olyan közjegyzői okirat állíttatható ki, amellyel az adóssal szemben közvetlenül végrehajtás indítható.
A további két ügy egyike a magyar bíróságok feladatait igyekszik tisztázni, ami szintén lényeges lehet, a másik eset hordereje azonban talán nagyobb. Itt ugyanis a kérdés úgy szól: tisztességtelennek minősül-e az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződési rendelkezés akkor, ha az ügyfelet a megállapodás megkötésekor nem tájékoztatták arról, hogy a törlesztőrészletek összege akár meg is haladhatja a bank hitelképességi vizsgálatánál számításba vett jövedelmének összegét.
Ebben az ügyben az is szóba kerül, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési feltételt tisztességtelennek kell-e tekinteni azért, mert az nem tartalmaz olyan figyelmeztetést, miszerint az árfolyamváltozásnak nincs felső határa. S a lényeg: ha a kérdéses szerződési feltétel tisztességtelenség, akkor a magyar jogalkotónak, illetve a magyar igazságszolgáltatásnak garantálnia kell-e, hogy az adós megszabadulhasson a bekövetkezett árfolyamváltozás törlesztőrészletet növelő hatásától?
– Utóbbi ügy idén áprilisban érkezett az Európai Bíróságra, az ítéletig még biztosan hosszabb idő telik el – jegyezte meg Lehóczki Balázs. A szakember hozzátette: a lengyel ügyben is érdekes megállapításokra juthatnak a luxembourgi bírák, ott a jogkövetkezmények kérdése merült fel.