A települési fejlesztési és rendezési tervek ma sok esetben defenzívek, arról szólnak, hogy mit nem lehet csinálni – mondta az építészeti és építésügyi helyettes államtitkárság főosztályvezetője tegnap, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) konferenciáján, amelyen átadták a Hild Jánosról elnevezett települési díjat. Kolossa József kifejtette, a Miniszterelnökségen az egyik legnagyobb kihívást az jelenti számukra, hogyan lehet a településeket rávenni, hogy legyenek céljaik. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy az MUT díjára csak a főváros húsz kilométer sugarú köréből pályáztak.
– Gondolni kell a kicsikre, mert bennük is rejlik Magyarország életképessége – hangsúlyozta, feltéve a kérdést, hogy a nagyváros sikere a kistelepülések halála kell-e legyen. Hogy ne így legyen, ahhoz el kell érni, hogy minden megyeszékhelyen legyen kellő számú és felkészültségű tájépítész, építész és fejlesztési szakember, akikhez a térségbeli kistelepülések is fordulni tudnak.
A főosztályvezető hangsúlyozta, szükséges a nyelvezeten is egyszerűsíteni, hogy a képviselő-testület megértse, miről dönt, miről szavaz. – A szakmának kell meghajolnia, mert nem településtervezőket választanak a helyhatósági és az országgyűlési választásokon – fogalmazott, hozzátéve, hogy fogalomtár bevezetését tervezik, amely az érintett jogszabályok teljes spektrumára érvényes lenne.
Ezenkívül cél az is, hogy 2019–2020-ra olyan rendszerszintű keret álljon rendelkezésre, amelyben például egy beruházás előtt ki lehetne választani azt a helyet, ahol a szabályozási terv módosítása nélkül lehetőség van a fejlesztés megvalósítására. Erről a jövő év első felében széles körű szakmai párbeszédet kezdenek a településekkel.
Az idei Hild-díjas Hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán (Fidesz) szerint ritkán vetődik fel az a kérdés egy-egy beruházás előtt, hogy mit, milyen problémát oldunk meg vele. Szerinte a szakmának kellene a problémát odatenni a település vezetése elé, hogy ezekre találjon megoldást. Salamin Géza, az MUT elnöke arról beszélt, hogy a várostervezés és -fejlesztés a világon mindenütt rendkívüli átalakuláson megy át a globalizáció és a fenntarthatóság miatt, és azért, mert a mobilitás megnőtt.