Ismét gazdaságélénkítő lépéseket fontolgat az Európai Központi Bank (EKB). Az eurózóna monetáris döntéshozó intézményének vegyes gazdasági és pénzügyi adatokból, valamint számos mérlegelési lehetőség közül szemezgetve kellene összegyúrnia az ideális monetáris koreográfiát.
Jelenleg ebben elsősorban Olaszország gazdasági nehézségei jelentik Frankfurt számára a fejtörést, a közös fizetőeszköz térségének harmadik legnagyobb gazdasága továbbra is belső és külső nyomás alatt van.
A koalíciós római kormánynak november közepéig van ideje felülvizsgálni az EU-nak benyújtott 2019-es költségvetési tervezetét, ami a korábban vártnál jóval nagyobb hiánnyal számol, miközben Giuseppe Conte miniszterelnöknek és kabinetjének a politikai összhangot is meg kell őriznie.
Eközben az EKB legújabb, a bankrendszer teherbírását mérő, úgynevezett stressztesztjén az olasz bankok jól szerepeltek. Ám a piaci szereplőket ez nem győzte meg, azzal együtt, hogy jó a vezető olasz hitelintézeteknek a tőkésítettségük, a részvényeik ára esett. Jelenleg stabil a helyzet, a nemzetközi sajtó által szemlézett banki kommunikáció szerint a pénzintézeteknek mégis romolhat a jövedelmezősége. Ennek oka pedig elsődlegesen makrogazdasági jellegű.
A helyzet orvoslására, az esetleges hitelbőséget biztosító és fokozó jegybanki döntés azért is lehet indokolt, mivel a napokban megjelenő gazdasági növekedési adatok csalódást keltettek.
Az eurózóna legnagyobb államai csekély ütemben bővültek, és az EKB-nak ebben a helyzetben azt is mérlegelnie kell, hogy egy szigorúbb kamatpolitika milyen hatással lehet a zóna jelenleg gyengélkedő tagjainak gazdasági kilátásaira, mint amilyen Olaszország vagy a görögök.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) általános iránymutatásában kiemelten kezeli az EKB által vett irányt, az eurózóna monetáris politikája a hazai döntéshozatalban is meghatározó.
Az MNB a minap jelentette be, hogy már látja eddigi, a feltétel nélküli lazításra épülő politikájának a végét, ezzel együtt itthon érdemi szigorítás nem következett be a hitelezési feltételekben.
Mivel az MNB látványosan az alacsony kamatszintek fenntartását látja üdvösnek a 3 százalékos középtávú inflációs cél elérése érdekében, a Szabadság téren egyelőre nyugodtan hátradőlhetnek, hiszen az EKB mostani, enyhe irányváltása támogatja a szándékukat.