- A régió egyes részei feltáratlanok
- Ezek a területek versenyképességi tartalékot jelentenek
- Magyarország nem mondhat le az élelmiszeriparról
- Orbán Viktor ígérete szerint négysávúsítják a 44-es főút Szeged – Debrecen – Miskolc közti szakaszát
- Ahol a gazdasági adatok rosszabbak az átlagosnál, ott kiemelten fontos a vállalkozói réteg megerősítése
Lázár János a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdasági évnyitó fórumon kifejtette: Békés megye egésze, valamint Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részei gazdaságilag feltáratlanok, megközelíthetetlenek, ezáltal elmaradottabb, hátrányos helyzetben lévő területnek számítanak.
Ezek a területek ugyanakkor a mezőgazdasági és élelmiszeripari lehetőségek, valamint – például Békés megyében – az országos átlagnál magasabb munkanélküliség miatti munkaerő-tartalék révén versenyképességi tartalékot jelentenek Magyarország számára.
A miniszter szerint világossá vált, hogy Magyarország nem mondhat le az élelmiszeriparról, amely tartalékot jelent a gazdaság számára.
A 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a magyar mezőgazdaság 3400 milliárd forintnyi forráshoz jutott, ám hatékonysága, gazdasági eredményessége nem javult.
Az uniós források ugyanis nem fejlesztést eredményeztek, hanem jövedelemkompenzációt biztosítottak a szektor számára – fejtette ki Lázár János.

Versenyképességi tartalék van a dél-alföldi régióban – jelentette ki a miniszter.
Stratégiai kérdés lesz, hogy milyen lehetőséget tudnak az élelmiszeriparnak teremteni az uniós szabályok figyelembevételével – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
Lázár János a régió infrastruktúra-fejlesztésére kitérve felidézte: „több mint tízévnyi küzdelem után” sikerült elérni, hogy megépüljön az M44-es gyorsforgalmi út. Emlékeztetett arra, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök kedden Szegeden ígéretet tett a 47-es út Szeged – Debrecen – Miskolc közti négysávúsítására, ez javítani fogja Békés megye lehetőségeit is.
A munkából még körülbelül 240 kilométer hiányzik, ami mintegy 400 milliárd forintba kerül. Ezt várhatóan hazai forrásból kell biztosítani – mondta a miniszter.
Lázár János szólt arról, hogy 2010-2014 között egy csődben lévő országot kellett reorganizálni, ezzel szemben ma 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel lehet „reálisan számolni”. 2007-2013 között az egyetlen fejlesztési forrást az uniós pénzek jelentették, és bár eleinte 30-40 százalékos forrásvesztés fenyegetett, úgy néz ki, Magyarország egyetlen fillérnyi forrást sem veszít végül – jelezte.
A 2014-2020-as ciklusban 9200 milliárd forintra pályázhat Magyarország, miközben 3000-3500 milliárdot fizet be. A kormány tervei szerint március 31-ig ki kell írni a pályázatokat, és jövő év március végéig le is kell szerződni a teljes összegre.
Lázár János a rendezvényen kifejtette:
a vállalkozások teremtik meg a gazdasági növekedés, a béremelés lehetőségeit, ezért a kormány kiemelt partnerként, „legfontosabb szövetségesként” tekint rájuk.
Ahol a gazdasági adatok rosszabbak az átlagosnál, ott kiemelten fontos a vállalkozói réteg megerősítése – tette hozzá.
Az előző uniós keretköltségvetési időszakban gazdaságfejlesztésre a források 17 százalékát fordították; a mostani ciklusban 60 százalék erre megy – húzta alá a miniszter.
Lázár János felmentette a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatóját
Lázár János pénteki hatállyal felmentette a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatóját. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről Békéscsabán, a gazdasági évnyitó fórum után tartott sajtótájékoztatón beszélt. Petróczki Zoltán 2014. augusztus 15-től volt a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, idén január 15. óta ellátta a kormánymegbízotti feladatokat is a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján, január 15-ei hatállyal ugyanis Gajda Róbert kormánymegbízottat Orbán Viktor miniszterelnök felmentette tisztségéből Lázár János javaslatára. A miniszter pénteken azt mondta: a kormányhivatalok szerepe január elseje óta nagymértékben megnőtt, több ezer hatósági és ügyintézési feladatot látnak el. Egy megyei kormányhivatal ma olyan, mint egy kisebb kormány, az országos szintet képezi le, ezért fontos, hogy „fegyelmezett, világos, egyértelmű, koncentrált vezetése legyen” – fogalmazott. A kormánymegbízotti tisztségből felmentett Gajda Róbertről azt mondta, hogy nem dolgozott rosszul, ezért a kormány számít a munkájára, hozzátéve, „még professzionálisabb és még pontosabb területi közigazgatási munkát szeretne egy olyan megyében, amelynek stratégiai partnerségi szerepet szán a kormány”. Felidézte, hogy Békéscsabával „súlyos tízmilliárdos fejlesztésekről” kötöttek megállapodást a Modern városok program keretében. Lázár János úgy fogalmazott, a Békés Megyei Kormányhivatalnak és a járási hivataloknak az új feladatkörhöz „új típusú szemléletre, más típusú munkára” van szükségük. Az új kormánymegbízott kilétére vonatkozó kérdésre a miniszter úgy válaszolt: megvan már a kiválasztott személy, ám erről még nem kíván nyilatkozni.