A kormány háromlépcsős rezsicsökkentési programja révén átlagosan 25 százalékkal mérséklődött a földgáz, a villamos energia és a távhő ára – emlékeztetett Aradszki András a 2014-ben befejezett intézkedések eredményeit összegző hétvégi sajtótájékoztatóján. Az energetikai államtitkár kiemelte, hogy a háztartások a program kezdete óta összesen 821 milliárd forintot takarítottak meg, csak idén 179 milliárdot.
A családok évente átlagosan 110 ezer forintot spórolnak a közüzemi számláikon. A lépéseknek köszönhetően mára hazánkban az ötödik legalacsonyabb az áram és a második legalacsonyabb a földgáz ára az európai uniós országok közül.
Az eredményt érdemes összevetni a 2010-es helyzettel, amikor a fizetésekhez viszonyítva az EU-ban a legmagasabb áron vásárolták a magyar háztartások a gázt, az áram ára pedig a második helyen szerepelt, így a háztartások jövedelmének a negyede vagy akár a fele is a rezsire ment el. Az államtitkár felidézte azt is, hogy a külföldi kézben lévő közműszolgáltatók az akkori kormány támogatásával 1040 milliárd forint profitot vittek ki az országból.
A rezsicsökkentés kedvező hatásai között sorolta Aradszki András a magyar családok pénzügyi erősödését, a megélénkült fogyasztást, a 2013 óta tartósan alacsony inflációt. A nemzeti közműszolgáltatási rendszer létrehozásával javult a felhasználók fogyasztóvédelmi helyzete, a rezsicsökkentés nyomán a lakossági tartozások összege és a hátralékos fogyasztók száma is jelentősen mérséklődött. Az elmúlt négy évben a 30 napon túli hátralékok 40-50 százalékkal zsugorodtak az egyes szolgáltatásoknál.
A legfrissebb adatok szerint fűtésre elhanyagolható számú háztartásban használnak villamos energiát, a többség földgázzal vagy távhővel, esetleg fával melegíti otthonát. A Főtáv Zrt.-nél az ellátott háztartások száma a tavalyi fűtési idényhez képest bővült – közölte a Magyar Idők érdeklődésére a budapesti távhőszolgáltató. A növekmény annak is köszönhető, hogy több, korábban gázzal fűtő épület kapcsolódott a távhőszolgáltatáshoz. Ilyen például a XVIII. kerületi Csontváry utca egyik épülete. A házban néhány éve saját gázkazánokat építettek, de azok sok meghibásodással, üzemszünettel járó, drága üzemeltetését megelégelték a lakók.
Egy háztartás évente átlagosan 110 ezer forintot takarított meg a közüzemi számlákon
Miközben rendre hideg volt a lakásokban, gyakran merültek fel váratlan költségek a kazánok javítása miatt. Ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy visszatérnek az üzembiztos és átlátható költségekkel működő távhőszolgáltatáshoz. Szintén tapasztalható az élénkülő ingatlanpiacon, hogy több jelentős új lakóparki ingatlanfejlesztésnél a távhő lehet a hőellátás alapja. Ennek egyik oka az alacsony üzemeltetési költség, de az is szempont, hogy a saját hőtermelő berendezés kiépítése és üzemeltetése nemkívánatos az új, korszerű épületekben.
A budapesti távhőszolgáltató összesen mintegy hétezer lakás fogyasztásának megfelelő egyéb ügyféllel is szerződik idén. Ezek között több irodaház, oktatási intézmény és sportlétesítmény is van. Az állami beruházók mellett a piaci szereplők is szívesen választják a távhőt, mert így magasabb környezetvédelmi besorolást érhetnek el épületeikkel.
A kormányrendelet által meghatározott hivatalos távfűtési szezon október 15-én indult és május közepéig tart. A távhőszolgáltatóknak már egy hónappal ezelőtt készenlétbe kellett helyezniük az épületek fűtésszabályozóit. Szeptember 15-én 887 épületben, október 10-ig pedig már 3283-ban indult el a fűtés a fővárosban. A szolgáltatás a társasházak és a szolgáltatók közti üzemviteli megállapodás vagy a külső hőmérséklet szerint automatikusan indulhat el az épületekben.
