– Magyarország modern kori történetének legnagyobb tudományos beruházása a szegedi lézerközpont – jelentette ki Orbán Viktor az épületkomplexum átadásán. A miniszterelnök szerint a kutatóközpont nem olyan beruházás, amellyel felzárkózhatunk Európához, hanem olyan, amellyel Európa felzárkózik a világhoz. Hazánk akkor lehet a jövő nyertese, ha tudományos kutatóközpontok egész hálózatát hozza létre, hogy az ország ne csak termelési, hanem kutatás-fejlesztési központtá is válhasson.
A kormányfő szerint az új tudományos bázis helyén egykor működött laktanyában masírozó szovjet katonák közül kevesen gondolhatták, hogy harminc évvel távozásuk után ezen a helyen egy lézerközpont áll majd, amelyben a világ legkorszerűbb berendezései működnek. Fontos, hogy a beruházást Magyarország nem ajándékba kapta, a megvalósítás lehetőségét azért nyerte el, mert vállalta, hogy a központ kialakításához szükséges pénzt hajlandó saját költségvetéséből és neki járó uniós forrásokból „kihasítani”.
A döntést komoly viták előzték meg: vajon megengedheti-e Magyarország, hogy 70-80 milliárd forintot egyetlen nagy beruházásra összpontosítson. Végül a kormány a megvalósítás mellett döntött, noha az uniós tagországok közül „Magyarország szénája állt a legrosszabbul; a döntés időszakában közelebb jártunk a csődhöz, mint Görögország”. A kormányfő szerint a kutatóközpont rácáfol arra a tévhitre is, amely szerint a kormány által létrehozott beruházás egy ellenzéki vezetésű városban sikertelenségre van ítélve. (Szeged polgármestere a szocialista Botka László, az MSZP-miniszterelnök-jelöltje.)

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Kft. ügyvezetője, Orbán Viktor, Pálinkás József és Botka László. Közös az érdek
– Bár léteznek és létezni is fognak nézetkülönbségek, a jövő Magyarországáért, a magyar emberek jövőjéért végzett munkában egyet lehet érteni. Szegeden bebizonyosodott, ha az ország és a város érdekeiről van szó, az árkokat át lehet hidalni – tette hozzá.
A Tisza-parti városban épült lézerközpont öt épületének alapterülete összesen mintegy 24 500 négyzetméter. Az építkezés 2014 tavaszán kezdődött, az épületek stabilitását a talajmechanikai tulajdonságoknak megfelelően 819 cölöp biztosítja, amelyek közül a leghosszabb 45 méter mélyre nyúlik. A rezgésmentes kísérleti terekben a hőingás legfeljebb 0,5 Celsius-fok lehet. Az új központ a világ legnagyobb csúcsintenzitású berendezései közül azzal tűnik ki, hogy itt állítják elő másodpercenként a legtöbb és egyben a legrövidebb lézerimpulzusokat, ezzel megfigyelhetővé válnak a molekulákon belül zajló folyamatok.
Az intézet a fizika, a biológia, a kémia, valamint az orvosi és anyagtudományok területén rendkívül nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatásokhoz biztosít egyedülálló infrastruktúrát. A szegedi lézerek között vannak olyanok, amelyek csúcsteljesítménye néhány petawatt, azonban ezek igen rövid ideig – a másodperc milliárdszor milliomod részéig – szolgáltatnak akkora energiát, mint egymillió paksi atomerőmű.
A kutatóhely nemcsak szakmai szempontból, hanem anyagilag is konkurenciát jelent a magyar kutatóhelyeknek, hiszen az ott dolgozók a nyugat-európai bérszínvonalat megközelítő fizetésért dolgozhatnak.
A hetvenmilliárdos tudományos fejlesztés forrásának 85 százalékát az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja biztosította. A szegedi központ a Csehországban és Romániában épülő társintézményekkel 2019-től működik teljes kapacitással. Az intézetben 170 kutató és mérnök dolgozik majd. Az első két lézert – ezeket Jénában és Vilniusban fejlesztették – heteken belül beszerelik, és a további három lézer is megfelelő ütemben készül.
