Egyre népszerűbb a lakáshitelre fordítható támogatás a munkáltatói juttatások közt, a lakás méretére azonban érdemes odafigyelni, amikor ezt a lehetőséget választjuk a kafetériaelemek közül. A munkáltató ugyanis csak abban az esetben adhat adómentes lakáshitel-támogatást, ha a megvásárolt, felépített, korszerűsített vagy kibővített lakás szobaszáma az együtt élő családtagok számától függően nem haladja meg a törvényben előírt szintet. A mától hatályos jogszabályváltozás szerint 1-2 fő esetén legfeljebb 3 szobás, míg 3-4 fő esetén 4 szobás lakásra felvett hitel törlesztése támogatható ily módon. Ezen felül minden további személy esetén egy lakószobával nő a méltányolható maximális lakásméret. Fata László kafetéria-szakértő szerint az együtt lakók esetén csak a munkavállaló közeli hozzátartozóit, illetve annak élettársát és közeli hozzátartozóit lehet figyelembe venni a számításnál.
További fontos változás, hogy míg korábban a 6–12 négyzetméteres helyiségeket fél szobaként számolták az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás feltételeinek vizsgálatakor, addig augusztus elsejétől az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, már egész szobának számít. Az új szabály ugyanakkor nem ismeri a fél szoba fogalmát, így a 8 négyzetméter alatti helyiségeket egyáltalán nem kell majd számításba venni. Tavaly több mint 27 ezer ember kapott kisebb-nagyobb összeget, összesen mintegy 12 milliárd forintot a munkáltatójától lakáshitelének visszafizetéséhez, részletek törlesztésére.
Az új házat vásárlók esetén is érdemes odafigyelni a lakásméretre. Az ötszázalékos kedvezményes forgalmiadó-kulcs ugyanis a többlakásos ingatlanok esetén 150, családi házaknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterületig vehető igénybe. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kiadott állásfoglalása azonban tágan értelmezi ezt a fogalmat, a hasznos alapterületbe ugyanis a pincét és a teraszt is beszámítja a tárca. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint az állásfoglalás jelentősen leszűkítette azon lakások körét, amelyekre az 5 százalékos áfa vonatkozik. Felhívta a figyelmet, hogy bár a tárca útmutatása egyelőre nem tekinthető kötelező érvényűnek, ugyanakkor a hatóság minden bizonnyal e szerint jár majd el az adó megállapításakor. Abban az esetben, ha az adóhatóság utóbb állapítja meg, hogy nagyobb adót kellett volna fizetni, akkor az áfakülönbözetet, bírsággal növelten, az eladótól fogják visszakövetelni. Ha azonban az adásvételnél olyan szerződést írt alá a két fél, amely a mindenkor irányadó áfamértéket áthárítja a vevőre, akkor az eladó jogosan követelheti az áfakülönbözetet a vevőjétől.