A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik ebben, míg a nyílászárók cseréjét és a fürdőszoba felújítását húsz százalékkal kevesebben tervezik azon ranglista szerint, amelyet a Fundamenta készített országos, reprezentatív kutatása alapján.
A listán a fentiek után a hőszigetelés, a fűtési rendszer, valamint a padló és a konyha felújítása következik. A magyarok többségének, közel 55 százalékának van valamilyen lakással kapcsolatos jövőbeni szándéka, közülük a legtöbben a saját ingatlan felújítását, modernizálását tervezik. A 30-as és a 40-es korosztályban általában az első gyerek megszületése környékén a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra.
A konyha, az elektromos hálózat és a vízvezeték felújításának terve akkor kerül inkább előtérbe, amikor a renoválás nem a meglévő saját, hanem új lakás vásárlásához kapcsolódik. Jellemzően a húszas éveikben járók változtatnának legnagyobb arányban az alaprajzon, építenének új falakat otthonukba.
A lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra, a lakáscélú megtakarítással rendelkezők felfelé húzzák az átlagot. Ők átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás feltuningolására, ami azt mutatja, hogy az előtakarékoskodás nagyobb mozgásteret biztosít a lakásátalakítás során. Magasabb összeggel számolnak a központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek.