A román kormány még idén hivatalosan is benyújtja igényét egy újabb hitelszerződésre a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) – jelentette be kedden Eugen Teodorovici román pénzügyminiszter. A csavar a dologban, hogy Bukarest ezúttal nem kíván a költségvetési hiányról alkudozni, a tárgyalásokat inkább a strukturális reformokra terelné, azaz csak a reformok folytatására tenne vállalást az ország. Teodorovici hangsúlyozta, hogy a jövő évi büdzsé 2,1 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, ami a tervezett béremelésekkel sem haladja majd meg a 3 százalékos küszöböt. A tárcavezető ugyanakkor azt is elmondta, hogy ezúttal kizárólag az IMF-fel tárgyalnának, a szerződésből kihagynák az Európai Bizottságot. Mindez azért is meglepő, mivel az IMF-fel kötött korábbi szerződés a múlt hét végén futott ki, technikailag ugyanakkor továbbra sem tekinthető lezártnak, miután 2014. március óta sorra kudarcba fulladtak az ütemszerű felülvizsgálatok.
A politikai túlélés nagymestere
Kormányzása negyedik bizalmatlansági indítványát is túlélte kedden Victor Ponta miniszterelnök, annak ellenére, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hivatalosan vádat emelt a politikus ellen. Az ellenzék fő erejét képező Nemzeti Liberális Párt (PNL) arra hivatkozva kérte a parlamenttől a kormány leváltását, hogy nem írhat alá jogszabályokat egy olyan politikus, akit többrendbeli okirat-hamisítással vádolnak, nem lehet Románia költségvetését egy olyan miniszterelnökre bízni, akit pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel állítottak bíróság elé. A koalíció pártjai ugyanakkor kiálltak Ponta mellett és nem vettek részt a szavazáson. Az ellenzék kormánybuktatási indítványát az RMDSZ törvényhozói egyöntetűen támogatták. A bizalmatlansági indítványt összesen 207 törvényhozó szavazta meg. A kormány leváltásához azonban 275 voksra lett volna szükség.
Bukarest ugyanis folyamatosan megszegte a hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségeit, nem tartotta be az energiapiac liberalizálására kitűzött határidőket, folyamatosan halasztja az állami vállalatok privatizálását, sőt legutóbb a nemzetközi hitelezők legnagyobb bosszúságára látványos lazítóintézkedéseket jelentettek be, amelyek többek között az áfa és egyéb adónemek csökkentését, bér- és nyugdíjemelést, valamint járulékcsökkentést is tartalmaznak. Az engedetlenségen nem veszíthetett Bukarest, hiszen a rendelkezésére álló 4 milliárd euróból egyetlen centre sem volt szüksége, a hitelt csak védőhálóként használta az ország. Az IMF és gazdasági szakértők nemegyszer hívták fel a figyelmet arra, hogy a tervezett adócsökkentések miatt elszállhat a jövő évi hiány, és Románia ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerülhet. A korrupciós botrányban hitelét vesztett miniszterelnök, Victor Ponta ugyanakkor lépéskényszerbe került, kénytelen valamit letenni a választói asztalára ahhoz, hogy a jövőre esedékes választásokon bármi esélye maradjon megtartania a bársonyszékét.
Vélhetően az újabb IMF-hitelre is ezért van szükség, a folyamatos belpolitikai csatározások ugyanis könnyen megingathatják az országba vetett törékeny befektetői bizalmat. Az IMF ugyanakkor mindig is kesztyűs kézzel bánt Romániával, a régiónkon belül ugyanis ez az egyetlen sikersztorija a hitelezőnek, így imázs szempontjából is fontos a jó baráti viszony fenntartása. Ezek alapján aligha tagadják majd meg az újabb szerződésre vonatkozó kérelmet. Erre utal az is, hogy Guillermo Tolosa, az IMF Romániáért és Bulgáriáért felelős képviselője már korábban jelezte, hogy Bukarest egy a költségvetést érintő technikai jellegű egyeztetés után megkezdheti a tárgyalást a hitelezővel, a megállapodás azonban teljesen más jellegű lesz, mint a korábbiak.
