Szakértői szinten folytatódott tegnap a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő foglalkozás-egészségügyi intézkedéscsomaggal kapcsolatos egyeztetés a kormányoldal, valamint a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek között.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Időket arról tájékoztatta, június végére ismét a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának (vkf) napirendjére kerül a csomag, azonban a jogalkotási folyamat elindítására, valamint az új szabályok bevezetésére még várni kell.
A szakszervezetek szerint fontos a kockázatos munkakörökben foglalkoztatottak biztosítása is
A korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomag alapja, hogy a munkahelyeket, azon belül a munkaköröket a foglalkozás-egészségügyi szakértők egy nemzetközi protokoll alapján felmérjék.
Az is cél, hogy a kockázatnak kitett munkavállalók ellátására, munkaképességük megőrzésére nagyobb figyelmet fordítsanak a munkaadók annak érdekében, hogy egészségük ne károsodjon, életminőségük ne romoljon. Mészáros Melinda kiemelte: az új rendszer két fontos eleme már körvonalazódik. Az egyik a munkahelyek, munkakörök felmérése. Erre a célra egy független szakértői csapatot állítanak fel, amely elvégzi a munkahelyi kockázatértékelést. Az adott munkakörök között cégenként nincs mindig eltérés, ezért ez egy viszonylag gyorsabb folyamat lehet.
Példaként említette, hogy a buszsofőröket ugyanazok a kockázatok érik, függetlenül attól, hogy a BKV-nál vagy valamelyik Volán-társaságnál dolgoznak. Amennyiben az adott vállalkozás technológiai fejlesztésének vagy a munkaszervezés megváltoztatásának köszönhetően már nem éri egészségkárosító hatás a dolgozót, akkor a rendszerből ki lehet kerülni.
A rendszerben a jogorvoslatot is szeretnék garantálni a szakszervezetek, tehát amennyiben a foglalkozás-egészségügyi bizottság valami miatt nem minősíti kockázatosnak az adott munkahelyet, akár a dolgozó, akár az érdekképviselet kérhessen felülvizsgálatot.
– Nemcsak a kockázatelemzés, de a kockázatos munkakörben foglalkoztatottak biztosítása, a szükséges anyagi források garantálása is kiemelten fontos – részletezte Mészáros Melinda. A szakszervezetek álláspontja szerint az ilyen körülmények között foglalkoztatóknak magasabb hozzájárulást kellene fizetniük az egészségügyi kasszába.
Az még nem eldöntött, hogy a szociális hozzájárulási adót emelnék ezen foglalkoztatóknál, vagy a hozzájáruláson belül külön erre a célra elkülönített keretet hoznak-e létre.
A külön keret annyiból előnyösebb, hogy ha az adott cég kikerül a rendszerből, mert megszűnnek az egészségkárosító körülmények, akkor azt már nem kell a továbbiakban fizetni, így a foglalkoztató is érdekelt lesz abban, hogy minden lehetséges kockázatot felszámoljon – persze ha erre van lehetősége. A munkavállalói érdekképviseletek fontosnak tartják az állam szerepvállalását, tehát azt, hogy a biztosítási keretet a Magyar Államkincstár kezelje.
Mészáros Melinda arról is beszélt, nagyon fontos előrelépés volt tegnap, hogy az úgynevezett tört időszakokat feltérképezik, és várhatóan beszámítják a munkavállalók nyugdíjába.
Ez azt jelenti, ha a dolgozó az adott munkakörben már eltöltött annyi évet, hogy rövid idő után már jogosult lett volna a korkedvezményes nyugellátásra – amennyiben azt nem törlik el 2014-ben –, a nyugdíjkorhatár elérése előtt valamennyivel már elmehet nyugdíjba. Mészáros Melinda leszögezte: ennek felméréséhez még ki kell nyerni a rendszerből a szükséges adatokat.
Mészáros Melinda a Liga korábbi vezetőjével, Gaskó István költekezéseivel kapcsolatos támadásokra is kitért. Mint mondta, az ügyben a Liga nem érintett, mivel a vitatott költekezéseket Gaskó két másik szakszervezet élén folytathatta, az utóbbi évek gazdasági beszámolóiban ugyanis nem találhatók gyanús tételek.
Átlag feletti a béremelkedés
A Magyarországon az idén várható, átlagosan 2,7 százalékos reálbér-növekedés jóval nagyobb ütem, mint a 2,1 százalékos kelet-európai és a 2,3 százalékos világátlag – derül ki a KornFerry Hay Group globális tanácsadó cég nemzetközi kutatásából.
Az idén februárban készült felmérés alapján hazánkban az idén átlagosan 5,1 százalékos béremelést hajtanak végre a vállalatok. Ez a szám főleg annak fényében jelentős, hogy a jegybank legfrissebb inflációs jelentése szerint tavaly alig 0,4 százalékos volt az infláció, és idén is alig 2,4 százalékra számíthatunk – emeli ki a tanácsadó, hozzátéve, hogy így 2017-ben is bőven két százalék fölött lesz a reálbér növekedés, ami három éve folyamatos az országban.
A kutatás arra is rámutat, hogy Budapesten jóval magasabbak a bérek, mint Kelet- vagy Nyugat-Magyarországon. Ez azonban nemcsak azt jelenti, hogy a különböző régiókban működő vállalatok eltérő bérpolitikát alkalmaznak, hanem azt is, hogy a nagy, több régióban is telephellyel rendelkező társaságok 22 százaléka regionális alapon a cégen belül is különbséget tesz alkalmazottai között.
Az ágazatok közül a kiskereskedelemben, valamint az autóiparban nőnek a legerőteljesebben idén a bérek, míg a sor végén a legkisebb emelésekkel olyan, hagyományosan magas keresetet biztosító iparágak állnak, mint a gyógyszeripar vagy a gáz- és olajipar. A felmérés szerint a munkaerőhiány Magyarországon már egyértelmű tény: a magyar vállalatok 67 százaléka tapasztal tömeges munkaerőhiányt bizonyos pozíciókban.
