A válság kezdete után Magyarország lett az az ország, amit a befektetők gyakorlatilag eltemettek, azonban 2010-ben Orbán Viktor és kormánya nem a jól bevált válságkezelési receptekre hagyatkozott, hanem addig szokatlan, nem kimondottan piacbarát intézkedéseket vezetett be, amelyek azonban, úgy tűnik, hosszú távon mégis működtek – írja a Forbes.
A magazin megemlíti: 2015–16-ra az ország a régió egyik legmagasabb növekedési rátájával dicsekedhet, néhány év alatt sikerült csökkenteni a háztartások eladósodottságát, a német gazdaság felfutásával párhuzamosan pedig Magyarországé is erősödött. Az alacsony európai inflációs környezet és a rekordalacsony olaj- és élelmiszerárak hatására az országban is csaknem nulla százalék körülire csökkent az infláció, és a Forbes arra is kitért, hogy az alapkamat historikus távlatban meglepően alacsony.
Az összefoglaló rámutat arra is, hogy hazánk adóssága drasztikusan csökkent, s kiemelte, hogy a kormány fegyelmezett költségvetési politikát folytatott az elmúlt években. A Budapesti Értéktőzsde teljesítményének kapcsán a Forbes azt írta: 2015 óta a magyar tőzsde látványos menetelésen ment keresztül.
A Forbes összeállításában előretekintve azt is leszögezi, hogy Magyarországon viszonylag magas maradhat a gazdaság növekedés, de kockázatot jelenthet a menekültválság. A Volkswagen-dráma, az autógyártó emissziós botránya is jelentős gazdasági hatást fejthet ki Magyarországra, ám ez továbbra is bizonytalan – vélekedik Sara Zervos, a Forbes-cikk szerzője. Megjegyzi, az idén akár két hitelminősítő is felminősítheti Magyarországot, s ezzel kikerülhet a bóvli kategóriából, amelynek hatására számottevő tőke áramolhat be az országba, a pozitív fundamentumok következményeként pedig a forint felértékelődhet.
A Forbes újságírója összefoglalásképpen úgy fogalmaz, hogy bár a magyar kormánynak még van tennivalója az államadósság csökkentésének terén, a gazdaság sikeresen túljutott a mélypontján. Amennyiben Magyarország a nemzetközi hitelminősítőknél visszaszerzi a befektetésre ajánlott minősítést, a magyar eszközök úgy viselkedhetnek, mint egy fejlett ország eszközei, nem pedig úgy, mint egy feltörekvő országéi – vonja le a következtetést a szerző.