Bizonyos pontokon már megvalósultak a munkaadói oldal munkaerőhiányra adott javaslatai, ráadásul a következő hónapokban tovább egyeztetnek a munkaerő mobilitását elősegítő intézkedésekről a kormánnyal az érdekképviseletek, ez utóbbiról a napokban beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Idők kérdésére jelezte: hivatalos megkeresést ugyan még nem kaptak a kormány részéről a közvetlen tárgyalásokra, az már látszik, hogy meghallgatták a munkaadók javaslatait. Példaként említette, hogy a javaslatok között szerepelt a most megvalósult könnyítés a kelet-ukrajnai térségből érkezők magyarországi munkavállalására. A főtitkár szerint a vendégmunkások munkavállalásának megkönnyítése azonnali és határozott orvosság a munkaerőhiányra, mivel az ukrán bérek jóval alacsonyabbak a magyar béreknél. Emellett a térséget háború sújtja, így az érintettek nem találnak helyben munkát. Ugyanakkor Dávid Ferenc szerint erre a módszerre nem lehet hosszú távon berendezkedni. Elsősorban integrálni kell a munkaerőpiacra azt a mintegy félmillió embert, aki vagy munkanélküli, vagy közfoglalkoztatott, vagy nem szerepel a statisztikákban, tehát inaktív.
A ma még inaktívak integrálása a munkába hosszú folyamat
– Üdvözlendő, hogy a kormány dolgozik a közfoglalkoztatás átalakításán annak érdekében, hogy minél kevesebben ragadjanak be a közmunkaprogramokba – mondta lapunknak Dávid Ferenc. Konkrétumok még nem derültek ki, azonban a kormány várhatóan meghatározza azt a maximális időintervallumot, amelyet a dolgozó a közfoglalkoztatásban tölthet, emellett a rendelkezésre álló költségvetési keret is kisebb lehet, ráadásul a munkavállalás alsó korhatárát 18 évre módosíthatják.
A közfoglalkoztatás átalakítása mellett Dávid Ferenc kiemelten fontosnak tartja az állami alkalmazottak egy részének integrálását a vállalati szférába, ez a folyamat egyelőre megtorpanni látszik. Szintén előremutató lenne az atipikus foglalkoztatási formák újraszabályozása. Dávid hozzátette: a ma még inaktívak integrálása a munkába hosszú távú folyamat, azonban a további generációk beilleszkedése érdekében elkerülhetetlen lépés, amelyre nem szabad sajnálni sem a pénzt, sem a konkrét állami, önkormányzati beavatkozást.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke kérdésünkre kiemelte: örvendetes, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelését nem követte a közmunkásbérek emelése, így a versenyszférában elérhető legalacsonyabb bér is megfelelő alternatívát jelent a dolgozóknak. Jó iránynak nevezte a közmunkaprogram átalakításának ötletét, valamint az ukrán vendégmunkások behívásának könnyítését a hiányszakmákban.
Az MGYOSZ szerint fel kell gyorsítani a közszférában dolgozók integrálását a versenyszférába, azonban nincs annak jele, hogy ez rövid időn belül elkezdődne. Emellett támogatott, hatékonyságnövelő beruházásokra lenne szükségük a vállalkozásoknak az élőmunkaigény csökkentéséhez. Az alelnök hozzátette: kedvező fejlemény, hogy a kormány meghallgatta a munkaadói oldal javaslatait, s ezeket konkrét intézkedések is követték.
