– Az atomenergia-párti és az antinukleáris országok közös nevezője az energiarendszer dekarbonizációja, ennek segítségével támogathatják közösen a Párizsban lefektetett globális éghajlatvédelmi célok elérését – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a hét elején Prágában megrendezett Európai Nukleáris Energia Fórum (ENEF) ülésén. Aradszki András vitaindító beszédében azt hangsúlyozta, hogy racionális érvek mentén kell megőrizni az európai atomenergia- és zöldenergia-termelési forgatókönyvek közti egyensúlyt. Az államtitkár szerint a jövő európai energiarendszerének az emberiség jólétét és a fenntartható fejlődést kell szolgálnia. Aradszki András a minisztérium közleménye szerint úgy fogalmazott, hogy az energetikának egyszerre szükséges garantálnia az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a megfizethető energiaárakat. Eközben tartósan meg kell teremtenie a környezetkímélő technológiák alkalmazásának feltételeit, és elő kell segítenie azok dinamikus elterjedését is.
Az államtitkár szerint a fenti elveknek csak olyan közös piaci modell képes megfelelni, amely minden alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelési módnak egyformán lehetőséget biztosít. Aradszki András egyúttal abbéli reményét is kifejezte, hogy az európai döntéshozók a megfelelő szabályozást és a gazdaságosságot figyelembe véve vizsgálják a nukleárisenergia-termeléssel járó előnyöket, valamint a megújuló energiaforrások integrálási folyamatát. Ezek szembeállítása ugyanis rossz következtetések és hibás döntések felé vezetheti Európát az államtitkár érvelése szerint.
Eközben az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország bíróságon támadta meg a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházása, a Paks II projekt környezetvédelmi engedélyét. A dokumentumot a Baranya Megyei Kormányhivatal 2016. szeptember 29-én adta ki, napokkal később a zöldszervezetek megfellebbezték. Ennek a másodfokú hatóság nem adott helyt, így a környezetvédelmi engedély 2017 márciusában jogerőre emelkedett. A zöldek most azt szeretnék elérni, hogy a bíróság szüntesse meg a környezetvédelmi engedélyt.
A szervezetek véleménye szerint az engedély és az azt megalapozó hatástanulmány nem ad megnyugtató választ bizonyos kérdésekre. Aggályaik szerint például a nyilvánosan elérhető tanulmány nem tartalmaz megfelelő koncepciót a radioaktív hulladékok tárolására, továbbá a két új blokkot működtető új létesítmény működésének környezeti hatásairól készített vizsgálatot hiányosnak tartják.