Továbbra is szoros együttműködésre törekszik a kormány a magyar méhészekkel annak érdekében, hogy mind itthon, mind külföldön érvényre juttassák érdekeiket – hangsúlyozta tegnap Nagy István.
Az agrárminiszter az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) folytatott egyeztetésen arra emlékeztetett: a méhészeti ágazat 2010-től csaknem 10 milliárd forint támogatást kapott, fele-fele arányban uniós és költségvetési forrásból, ez pedig jelentős segítséget nyújtott a technológiai megújuláshoz, a méhegészségügyi védekezésekhez, az eljárások fejlesztéséhez, valamint a méhészeti kutatások és a méhészek szakmai továbbfejlődéséhez.
Az Agrárminisztérium és a méhészek egyesülete korábban stratégiai keretmegállapodást kötött, amelyben kiemelt hangsúlyt kapott az érdekérvényesítés.
Bross Péter, az OMME elnöke a részletekkel kapcsolatban lapunknak kiemelte, az agrártárcával folytatott valós, szakmai alapokon nyugvó együttműködésnek köszönhetően közösen jelölik ki azokat a területeket, amelyekkel tovább lehet erősíteni az ágazati szereplők és a hazai méz piaci pozícióit. A szakember kiemelte, a több évre megalkotott Magyar méhészeti nemzeti program 2019 augusztusától már tartalmazza azokat az új elemeket, amelyeket a következő időszakban alakítanak ki.
Szélsőségesen alakult a termés az ország különböző pontjain
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Az elnök az új irányok közül kiemelte a vidéki termelők piaci pozíciójának erősítését. Nagy segítséget jelenthet ezeknek a termékeknek az országos hozzáférhetőségéhez, ha a program részeként, támogatásokkal vonalkódot kapnának. Ez azért fontos, mert a legkisebb üzletek kivételével már csak a vonalkóddal rendelkező termékeket tudják kezelni, értékesíteni a kereskedők. Az intézkedéssel a vidéki méhészek belföldi piaci jelenléte erősödne.
Bross Péter ehhez elengedhetetlennek tartja a fogyasztás erősítésére és a hazai termékek vásárlásának ösztönzésére szervezett marketingkampányok állami támogatását, hasonlóan más ágazatokhoz. Szintén fontos a méhészek exportjának erősítése, ehhez az ázsiai piacok kiváló lehetőséget kínálnak. Az OMME vezetője példaként említette Kínát, ahol hatalmas a kereslet. Jelenleg alapanyagként kerül hazai méz a Távol-Keletre, ugyanakkor a feldolgozott, üveges termékek kivitele garantálja a megfelelő minőséget.
A jövőben nagyobb hatáskörrel rendelkezhet a méhészeti egyesület, ezzel az ágazati kérdésekre gyorsabban adható megfelelő válasz. Előtérbe kerül emellett a klímaváltozás okozta hatások csökkentése és a méhegészségügyi, növénytechnológiai fejlesztések. A szakember nagy problémának nevezte, hogy a szélsőséges időjárás miatt a szezon egyre rövidebb, április közepétől júliusig tart, ami sok termelőnek jelentős kárt okoz.
– Az idén is szélsőségesen alakult a termés az ország különböző pontjain – részletezte Bross Péter. A repce nagyon korán virágzott, ebben az időszakban a méhcsaládok pedig még nem voltak elég fejlettek, így a növényből kevés méz készült. Az akác jó termést adott, a napraforgónál pedig szintén jelentős eltérések voltak az országban. Bross Péter kérdésünkre kiemelte: az elmúlt időszak nagyszámú méhpusztulásának okát még nem találták meg a szakemberek, ugyanakkor továbbra is várják a méhészek jelzéseit, a munka jelenleg is tart.
