Egyre több bérbeadó fordul közjegyzőhöz a nagyobb biztonság és a későbbi pereskedés elkerülése érdekében.
– Ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlemény a bérleti szerződés megkötésétől kezdve „birtokba van bocsátva”, és a bérlő van a birtokon belül – magyarázta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke, hozzátéve, hogy a bérlőt megilleti az úgynevezett birtokvédelem, vagyis csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Ám gyakran előfordul, hogy a bérlő nem akar kiköltözni, annak ellenére, hogy nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, ami akár hosszú pereskedéshez vezethet.
Ezt felismerve az elmúlt három év alatt hatvan százalékkal nőtt a közjegyző előtt kötött ingatlanbérleti szerződések száma, az elmúlt évben pedig 22 százalékos volt a növekedés.
Tóth Ádám szerint a közjegyző mint megelőző jogvédelmet biztosító hatóság többféle módon tud segíteni. A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés vagy a bérlő által a közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapján szerződésszegés esetén végrehajtás indítható, és ezzel akár ki is költöztethető a bérlő az ingatlanból.
Tíz esetből hétben a lakbér elmaradása miatt mondják fel a szerződést a lakástulajdonosok
Fotó: Havran Zoltán
Ma már a nagyobb ingatlanközvetítők által bonyolított bérbeadás esetén a legtöbb ügyben a birtokbavétel feltétele, hogy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozatot tegyen arról, hogy ha a bérleti szerződés megszűnik, úgy az ingatlanból kiköltözik. Egyre több önkormányzat is elvárja ugyanezt a bérlakásaiba költözőktől.
A MOKK szerint a szerződés felmondása tízből hét esetben azért történik, mert a bérlő nem fizeti a bérleti díjat vagy a közüzemi díjakat.
– Magánszemélynél jellemzően két-három hónap fizetési elmaradás az a lélektani határ, ami után a bérbeadó a szerződés felmondása mellett dönt, céges bérlő esetén már egyhavi késedelem esetén is megteszi a szükséges jogi lépéseket – mondta Tóth Ádám.
Ugyanakkor végrehajtásra, az elmaradt bérleti díj behajtására vagy a bérlő kiköltözésének hatósági úton történő kikényszerítésére ritkán kerül sor, a közjegyzői okirat megléte ugyanis önmagában növeli a fizetési és teljesítési hajlandóságot. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint végrehajtás évente csak mintegy háromszáz esetben történik, nem számítva az önkormányzati ingatlanokat és az irodahelyiségeket.
