Jövő szerdán, március 14-én bocsáthat ki Magyarország államkötvényt Japánban. A Bloomberg japán felületei alapján erre a napra tűzték ki egy hároméves futamidejű úgynevezett szamurájkötvény értékesítését. A Magyar Idők értesülései szerint arról a kibocsátásról van szó, amelynek előkészületeiről lapunk is többször beszámolt. Értesülésünknek hivatalos megerősítése még nincs, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ugyanis bevett gyakorlata szerint nem kommentálta a piaci információkat.
Ugyan az ÁKK továbbra is elsődlegesen belföldi forrásokból, forintalapon igyekszik finanszírozni az állam működését és lejáró adósságait, a gazdasági kormányzat és az ÁKK részéről is többször elhangzott, hogy az idén kifutó japán jelenlétünket érdemes megújítani. Mint azt Barcza György, az ÁKK vezetője lapunknak korábban elmondta, Magyarország több évtizede jelen van kibocsátóként a jenpiacon, és ugyan nem mondható jelentősnek az onnan bevont forrás, mégis számos szempont szól a további jelenlét mellett.
Barcza akkor emlékeztetett arra, hogy a japán piac nagyon stabil, a 2008-as pénzügyi válságot is jól állta, ezért fontos, hogy az nyitva maradjon számunkra. Különösen arra az esetre, ha beüt egy újabb pénzügyi válság, és nehézségeket okozna az állam működtetéséhez szükséges forrásokhoz hozzájutni, mint ahogy a Lehman Brothers bedőléséből tovagyűrűző válság idején történt.
Az adósságkezelő szerint indokolt lépés a tervezett forrásbevonás
Fotós: Reuters
Az ÁKK vezetője szerint azért is indokolt fenntartani a jelenlétet, mert a japán piacra sokkal nehezebb bejutni, mint bent maradni, vagyis egy ilyen kötvénykibocsátás mindenképpen jó döntés a jövőre nézve.
Az ÁKK 2018-as finanszírozási terve a legtöbb pontban megegyezik a tavalyival: hasonló lejáratok vannak, és ugyanúgy nagyjából egymilliárd euró értékű devizakötvény kibocsátására van lehetőség. Barcza korábban többször elmondta, hogy ezt az ÁKK minden időben rugalmasan kezeli, vagyis akkor bocsát ki devizában, ha épp megfelelőnek ítéli a körülményeket, illetve ha egyéb stratégiai megfontolásokat követ, mint amilyen jelen esetben is a japán jelenlét megerősítése. Korábban hasonló megfontolásokból az ÁKK megjelent mindkét kínai kötvénypiacon is.
Arról nincs információnk, hogy a jövő héten milyen összegben kíván kötvényt eladni az ÁKK. Miután a nyilatkozatok alapján továbbra is inkább a jelenlét megerősítése a cél, semmint hogy a magyar állam finanszírozására jelentős összegeket vonjanak be jenben, vélhetően a kínai kibocsátásokhoz hasonlóan szimbolikus összegben értékesíthet az adósságkezelő.
