– Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során – közölte a Magyar Időkkel Kósa Lajos.
A fideszes országgyűlési képviselő a munka törvénykönyvéhez néhány napja előterjesztett képviselői indítvány kapcsán mondta ezt, amely szerint – kedvező parlamenti döntés esetén – januártól a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő, tehát a túlórázás maximális mértékét a versenyszférában.
A javaslat a felhasznált és fel nem használt munkaórákra vonatkozó időkeret kialakítását a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé, ami azt jelenti, hogy a munkáltatóknak három éven belül kellene elszámolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé, miközben éves átlagban a heti munkaidő nem haladhatja meg rendkívüli munkával sem a 48 órát.
Az új szabályokat a törvénymódosítás után az egyes ágazatokban alkalmazott, illetve az egyes cégekkel megkötött kollektív szerződésekben írhatnák elő az érintett területek munkavállalói számára. A javaslat tiltakozásra késztette a szakszervezeteket, az érdekképviselők szerint ugyanis ezzel ellehetetlenítik a munkavállalókat, és szétzilálják az egyébként is kritikus munkaerőpiaci viszonyokat.
– Félreértés ne essék, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja – szögezte le Kósa Lajos.
Mint mondta, a tervezett intézkedés ugyanazt a foglalkoztatáspolitikai irányt képviseli, amely szerint, ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, akkor ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá. A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozása, illetve az idősek foglalkoztatását januártól megkönnyítő rendelkezés is ezt a célt szolgálja. Ez az adminisztratív korlát lebontását szolgáló módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti – fejtette ki a képviselő.
Kiemelte: ha a munkaadó ezt be szeretné vezetni, akkor a dolgozóknak lehetőségük lesz cserébe olyan körülményeket kialkudni, amely számukra kedvezőbb helyzetet, a bértárgyalásokhoz előnyösebb alapot teremthet.
Kollektív szerződésben rögzítenék a túlóráztatás korlátait
Fotó: Bach Máté
– Nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket – közölte a kormánypárti politikus.
Hangsúlyozta: még a javaslat általános parlamenti vitája sem kezdődött el, annak napirendre tűzéséről hétfőn dönt a gazdasági és a vállalkozásfejlesztési bizottság. Csak ezt követően lehet érdemi egyeztetéseket folytatni, szemben a szocialista kormányok gyakorlatával, amikor a legtöbbször csak üres beszédet hallottunk, konkrétumok nélkül – fogalmazott Kósa Lajos.
Mint mondta, ráadásul több európai országban, például Szlovákiában is alkalmazzák a rugalmasabb munkaidő-szervezést. – Csupán lehetőséget ad, nem pedig kiszolgáltat ez a rendelkezés. A munkavállalók felháborodott képviselőinek nem a törvényalkotókkal kell harcolniuk, hanem a cégekkel, a dolgozók érdekében – jegyezte meg.
Kitért rá, hogy a módosító javaslat másik része a jövőben felhatalmazza a kormányt, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek számára minimum kölcsönzési díjat állapítson meg, illetve szabályozza a jogviszony részleteit, amely ugyancsak a munkavállalók védelmét szolgálja.
– A kötelező legkisebb szolgáltatási díj azt teszi majd lehetővé, hogy mindenki ki tudja fizetni a kölcsönzés adóvonzatait, illetve a munkavállalók után a járulékokat, vagyis fehéredik a piac, a dolgozó számára garantálja a legális foglalkoztatást. A munkaerő-kölcsönzők egy része az utóbbi időben hajlamos volt olyan alacsony áron vállalni a szolgáltatást, hogy abból a kötelezettségeikre sem futotta, vagy csődbe ment a cég – mondta Kósa. Hozzátette: legalább félmillió ember érintett a nem hagyományos, vagyis rugalmas foglalkoztatásban.
