A multinacionális vállalatok – noha több mint három éve folyamatosan nő a bolti forgalom – eddig nem voltak érdekeltek a fizetések emelésében, még úgy sem, hogy az általuk évekig mesterségesen alacsonyan tartott bérek vezettek a működést is veszélyeztető munkaerőhiányhoz – mondta lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Bubenkó Csaba annak kapcsán fogalmazott így, hogy a nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány 15 százalékos minimálbér-emelést, illetve 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánl jövőre.
A KDFSZ vezetője szerint évek óta nem volt rá példa, hogy a munkaadókkal szemben szakszervezeti érdekeket képviseljen egy kormány, mostanra azonban már nemzetgazdasági problémákat okoz az európai viszonylatban alacsony bérszínvonal. Felidézte: már tavaly is érezhető volt, hogy kritikus a helyzet az áruházakban, akadozik a növekvő fogyasztás kiszolgálása, azonban a szakszervezet hiába jelezte több láncnál, hogy minimum 20 százalékos emeléssel lehet csak fékezni az elvándorlást, a vészes helyzetekben is csupán mindössze 10-11 százalékért nyúltak a zsebükbe a cégek. Ez szerinte az ágazatban jelen lévő szakszervezetek gyenge érdekérvényesítő képessége miatt is alakult így. – Most egy merész tollvonással elintézi a kormány a kérdést, ez jelentős segítség a dolgozók nagy többségének – jegyezte meg Bubenkó Csaba.
Hozzátette: a magasabb minimálbérek várhatóan nem oldják meg a kiskereskedelem sajátos problémáit, és hosszabb időre van szükség, hogy visszatöltődjenek az üres álláshelyek a boltokban. Ugyanis az agyonhajszolt munkavállalók esetében a pihenőidő vagy a műszakpótlék biztosítása is lényeges szempont a kiskereskedelmi állás vonzóvá tételében, és ennek megoldása továbbra is várat magára. – A jelenlegi állomány kevésbé tud majd örülni az emelésnek, ha közben az emberhiány miatt mindennaposak a szabadságproblémák, a túlóráztatás és a méltatlan munkakörülmények – mondta Bubenkó, aki szerint fontos, hogy piacbefolyásoló lépésekkel a dolgozók mentális és fizikai egészségét garantáló intézkedések is szülessenek.
– Akkora a kiábrándultság a munkavállalók körében, hogy kiszámítható szabadidő, megbízható munkarend nélkül az átlagosan tízezer forinttal megemelkedő nettó fizetések önmagában nem teszik vonzóvá újra a kiskereskedelmet – jelentette ki a szakszervezeti vezető. Szavai szerint a béremeléssel ugyan valamelyest kompenzálva lesz a kötelező boltzár idején jellemző 100 százalékos vasárnapi műszakpótlék kiesése, azonban azt nem váltja ki az emelés, hogy a munkavállalók a családjukkal, ne pedig a hiányzó munkaerő helyettesítésével tölthessék a nekik járó pihenőidőt.
– Továbbra is kiállunk a jogszabályban biztosítandó szabadnapok igénye mellett, és elvárjuk a mintegy 50 milliárd forintos pluszforgalmat produkáló decemberben az ünnepnapokat megelőző méltányos foglalkoztatást is. A szenteste napjára ígért korai boltbezárás kapcsán is várjuk a kormány lépését, mivel a dolgozók a munkaadók részéről nem számítanak kíméletes bánásmódra az év végi bevásárlási időszakban. A jövőre várható drasztikus béremelést sem a munkaadók kezdeményezték, hanem a kormány kötelezi őket erre – mondta a KDFSZ vezetője. Hangsúlyozta: a munkavállalói érdekképviseletek ezután sem dőlhetnek hátra.
A szakszervezet szerint az is problémát okozhat, hogy akiket eddig sem a legalacsonyabb alapjövedelemmel foglalkoztattak a boltokban, hanem például néhány ezer forinttal többet kaptak a minimálbérnél, a minimumok emeléséből semmit nem érzékelnek majd. – Több olyan munkakör van, ahol valamivel magasabb összegeket kaptak, őket nem érinti a kedvező változás; ez feszültséget fog okozni a dolgozók körében.
Van olyan, akinek akár 15 százalékkal fog emelkedni a fizetése jövőre, másnak semmivel. Például egy átlagosan 140-150 ezer forintot kereső pénztáros fizetése jövőre 161 ezer forintra nő, amivel többet fog keresni, mint például a jelenleg 143 ezer forintot kereső csoportvezetője, aki a most előirányzott béremelésekből kimarad – jegyezte meg Bubenkó Csaba, aki szerint hiába várhatják az érintettek, hogy a nagy láncok önként a zsebükbe nyúljanak az ő fizetésük miatt is.
Azzal is számolni kell, hogy tovább erősödik a nemzetközi láncok erőfölénye a hazai kiskereskedelemben, mivel az öt százalék fölött bővülő piacon jobban állják az árversenyt, illetve a béremeléssel járó költségeket, mint a vasárnapi boltzár eltörlése óta ismét hátrányba került önálló üzletek. – A bezárások esélye a kisboltok körében magasabb, mert míg 2015-ben a láncok vasárnapi szünetelése érezhetően megnyomta a hét végi forgalmukat, addig a bérköltségek növekedését a még mindig árérzékeny vásárlók körében ma már nem ellensúlyozza semmi – jegyezte meg.
