Sorra jelentettek jobbnál jobb, történelmi távlatban is rekordnak számító eredményeket a magyar piacon tevékenykedő bankok az év elején, ami néhány évvel ezelőtt még nagyon valószínűtlennek tűnt volna minden érintett számára. A hitelintézetek úgy tudnak ilyen számokat elkönyvelni és egyre aktívabban hitelezni, hogy továbbra is tényező a működésükben a pénzintézetekre korábban kivetett külön teher.
A bankadó egyike volt azoknak a célzott iparági tételeknek, amelyeket a 2010-ben hatalomra került kormányzat bevezetett a költségvetés stabilizálása érdekében. Akkor ez csak egy volt azon lépések sorából, amelyek kedvezőtlenül hatottak a hitelintézetekre, az adó mellett szóba hozható például a végtörlesztés vagy a devizahitelek forintosítása, amelyek szektorszinten nagyjából ezermilliárdos veszteséget okoztak a bankoknak.
A helyzet azonban nagyban változott azóta: 2014-ben az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen bevásárolta magát az osztrák Erste Bank hazai leányvállalatába, és több vállalást is tett a bankokkal szemben, többek között, arról, hogy folyamatosan csökkenti a bankadót. Ez sok szempontból fordulópont volt, elkezdett rendeződni a kormányzati intézkedések miatt kialakult feszült viszony, mostanra már a bankvezetők is elismerően nyilatkoznak a hivatalban lévő kormányról.
Csányi Sándor, az OTP bankcsoport vezetője a Bloombergnek a napokban azt nyilatkozta, hogy jelenleg kitűnő a viszony a kormány és bankok között. Egyúttal azt is kijelentette, hogy ezt a viszonyt az OTP szeretné fenntartani a választások után is, mivel az ellenzéki pártok szándékairól keveset lehet tudni, nem világos, miként kezelnék a bankadó kérdését, egy kormányváltás pedig ennek megfelelően rendkívül nagy bizonytalanságokat okozna.
A bankrendszernek egyéb tényezőkkel is számolnia kell. Mint ahogy arról lapunkban is többször írtunk, a mostani eredmények jelentős részt egyszeri tételeknek tudhatók be, mivel a jobb gazdasági teljesítmény miatt egyre kevesebb kockázati tartalékot kell tartani, a felszabadított pénz pedig profitként jelenik meg. Azonban ezzel a tényezővel épp ezért nem is lehet tartósan számolni.
Csányi elmondása szerint ezzel együtt a bankoknak az egyes különadóktól függetlenül az a legfontosabb, hogy jól teljesítsen a gazdaság. Ez jelenleg adott, a tavalyi négy százalékot követően idén is hasonló vagy még nagyobb ütemben bővülhet a bruttó hazai össztermék, ami az OTP értékelése szerint fenntartható a következő években is.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a napokban ismét az aktív és versengő bankrendszer fontosságáról beszélt, amely elengedhetetlen szereplője a jövőbeni gazdasági növekedésnek. Jelenleg ez is adottnak látszik, az MNB legújabb kimutatása szerint tíz százalék körüli ütemben bővült a vállalati hitelezés tavaly, vagyis kényelmesen azon a sávon belül, amit az MNB várna a bankrendszertől.
Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány minisztere lapunknak kifejtette: a bankadó csökkentése nem indokolt, méltányos, hogy a bankrendszer viselje a mostanra már mérsékelt adószintet, ahogy más iparágak és gazdasági szereplők is hozzájárulnak az államháztartáshoz.
Ugyanakkor a költségvetés olyan helyzetben van jelenleg, hogy a bankadó esetleges emelésére nincsen semmilyen szükség. Elmondása szerint korábban, a baloldali kormányzás idején a bankrendszer megszokhatta, hogy ízlése szerint alakítsa a törvényhozás a működési keretét, ebben jelentett a 2010 utáni időszak nagy váltást, például a devizahitelek kérdésében való állami beavatkozás. A közgazdász egyúttal osztja Csányi Sándor nyilatkozatának azon kitételeit, miszerint hasznos a bankrendszer számára a politikai stabilitás, valamint az is, hogy a korábbi döcögést követően most jól megy a gazdaságnak, egyben a bankoknak is.