Új megállapodásokra van szüksége Európának és Magyarországnak is, hogy sikeres lehessen a jelenlegi átalakuló gazdasági és politikai folyamatokban – mondta többek között hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett Lámfalussy-konferencián. A kormányfő ismételten üdvözölte Donald Trump megválasztását az Egyesült Államok elnökének, egyúttal meghatározó nemzetközi üzenetként emelte ki a beiktatási beszéd egyik fontos mozzanatát. Eszerint az USA barátságra törekszik más nemzetekkel, azonban elvitathatatlan jognak tartja, hogy az egyes országok a saját érdekeiket tekintsék elsődlegesnek. Ezzel mi is engedélyt kaptunk arra, hogy az első helyre tegyük magunkat.
Orbán Viktor megjegyezte: akár Trump megválasztása, akár a hasonlóan nagy horderejű brit népszavazási döntés az Európai Unió elhagyásáról valamiért még mindig hagyott egyesekben kételyeket, akik szerint nem eszik olyan forrón a kását, és hogy a berögzült világrendben az újítók nem tudnak majd érvényesülni. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ez balgaság, és az, hogy a világ ötödik legerősebb gazdasága inkább az EU elhagyása mellett dönt, komolyan el kellene hogy gondolkodtassa a korábbi európai eszméhez ragaszkodókat is.

Orbán Viktor: A föderalista nézet megbukott
Ez az eszme, a föderalista nézet pedig a magyar álláspont szerint megbukott. – Brüsszel egy utópia rabja lett – mondta Orbán Viktor. Szerinte a nemzetek feletti Európa illúzió, európai népek vannak, de nincs európai nép, ennek megfelelően egy egységes rendszert sem lehet minden országra ráhúzni. Térségünkből alig ismerünk rá Európára, amely egyszerre küzd négy válsággal, és egyikre sincs válasza. Nagyon alacsony a gazdasági növekedés, az idősödő társadalom gondokat vetít előre az ellátórendszerekben és a munkaerőpiacon, várhatóan huzamosabb ideig kell új terrorfenyegetettséggel számolni, mindeközben Európának nincs olyan ereje, amellyel hatni tudna azokra a külpolitikai folyamatokra, amelyek végső soron kihatnak rá, és kellő katonai ereje sincs megvédeni magát.
Stratégiai megállapodások a Bank of Chinával
Több fontos hazai intézménnyel kötött együttműködést a kínai pénzintézet. A hazai ügyfelek a jövőben akár közvetlenül az ázsiai ország pénzében is tudnak fizetni.
Orbán Viktor úgy vélte: az egységesítés bukásával, illetve az új politikai irányzatok megjelenésével itt az ideje, hogy Európa is felismerje, hogy mostanra már világszerte több erőközpont van, amelyekkel újszerű megállapodásokra kell törekedni, és ezek a korábbi gyakorlattól függetlenül lehetnek kétoldalúak is. Ilyen kell legyen Trump hivatalba lépését követően egy új megállapodás az Egyesült Államokkal, miután a kormányfő szerint az eddig tárgyalt szabadkereskedelmi megállapodás visszafordíthatatlanul elbukott. Továbbá hangsúlyozta, hogy az új rendben Magyarország és a visegrádi országok közösen elkötelezettek, hogy az egyik ilyen erőközponttá váljanak, és látványos, az európai növekedés egészét is támogató bővülést tudjanak felmutatni.
A több erőközpontú világrendben megkerülhetetlen tényező Kína, ami Orbán Viktor szerint mostanra nyilvánvaló, hogy nem üstökös, hanem állócsillag a világ politikai és gazdasági egén. Elutasította azokat a kétkedő hangokat, amelyek a kínai berendezkedés átláthatósága miatt aggodalmaskodnak.
A miniszterelnök az elmúlt évek magyar sikertörténetének egyik kiemelt részeként említette a keleti nyitást, aminek köszönhetően egyre szorosabb kapcsolatokat lehetett kiépíteni Kínával, és további lehetőségek is felmerültek például Indiában. Egyúttal kritikusan nyilatkozott az elterjedt európai hozzáállásról, amely gyakran elítéli Kína emberi jogi gyakorlatát, miközben szóban megvan a törekvés a partnerségre. Orbán Viktor szerint csak kellő tisztelettel lehet tényleges nyitás, az nem járja, hogy egyik napon üzletelnénk, a másik nap pedig kioktatjuk őket.
Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója szerint a nemzeti kormányok és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiánya és az alacsony növekedés miatt. Úgy vélte, nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül és áldozatává válik a demagógiának. – Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn – mondta.
Megállapítása szerint ehhez szükség lehet egy erre létrehozott külön intézményre, amelynek joga volna elősegíteni a szükséges gazdasági kiigazításokat. Kitért arra, hogy az intézkedések demokratikus megalapozásához az Európai Parlament tagjait az egész kontinensről kellene választani, nem egyes országokból, elnökét pedig közvetlenül lehetne megszavazni.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint Magyarországnak kiemelt üzenetként kell megfogalmaznia Európa irányába, hogy politikai, szellemi, gazdasági és pénzügyi területeken is hidakat kell kiépíteni Ázsiával. Úgy látja: Európa az elmúlt 500 év alatt sikertörténet volt, azonban a múlt század háborúi sok mindent leromboltak. Ebből is sikerült azonban újraépíteni, viszont a 2008-as gazdasági világválságot követően utat tévesztettünk.
Ennek része volt, hogy elpusztult a remény és a bizalom, ami az azóta látott visszafogott gazdasági növekedésben is megmutatkozik. Ennek Matolcsy szerint a válságra adott, azóta kudarcosnak bizonyult megszorítási politika volt a fő oka. Mindez oda vezetett, hogy az euró, amely 1999-ben még bátor és nagyon ígéretes kezdeményezés volt, immár rendkívül bizonytalan jövő elé néz.
Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke szerint a világ leghosszabb gazdasági folyosója jöhet létre az európai és az ázsiai piac sikeres összekapcsolásával, a két régió kiegészíti egymást. Európa komoly múltbeli tapasztalattal és magas szintű technológiával rendelkezik, míg Ázsiát a gyors növekedés, az óriási piaci kereslet és a munkaerő széles rendelkezésre állása jellemzi.
Az elnök főként a Kelet-Ázsiát a Közel-Kelettel, Afrikával és Európával összekötni kívánó, úgynevezett Egy övezet, egy út kezdeményezés előnyeiről és eddigi eredményeiről beszélt, kiemelve a beruházások közül a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, amelynek 2017-es befejezése hozzájárulhat, hogy Magyarország regionális központtá váljon. Az utóbbi három évben több mint 100 ország reagált kedvezően a kezdeményezésre. Európában elsőként Magyarország csatlakozott a megállapodáshoz.