Kapkodnak a magyarországi munkaadók a 20 és 34 év közötti pályakezdőkért; megközelítőleg 85 százalékuk a diploma vagy a középfokú szakképzés megszerzését követően tartósan el tud helyezkedni – derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós statisztikai hivatal legfrissebb felmérésében azt vizsgálták, hogy azok, akik 2014 és 2016 között kapták kézhez közép- vagy felsőfokú bizonyítványukat, mekkora arányban dolgoztak 2017-ben.
A korcsoport foglalkoztatottsági mutatója több mint négy százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Azért is kedvező az adat, mert már a válság előtt, 2007-ben is a 28 tagállam átlagánál kevesebb pályakezdőt vettek fel a munkaadók. A 2008-ban kezdődő válságot követően pedig jelentősen megugrott a munkanélküliség az unióban, ami kihatott a fiatalok foglalkoztatására is: 2012-ben hazánkban 73, az unióban alig 75 százaléka dolgozott azoknak, akik 2009 és 2011 között fejezték be a képzést. Ezt követően, 2013-tól azonban jelentősen emelkedett Magyarországon a pályakezdők iránti kereslet, már ebben az évben meredeken nőtt a foglalkoztatottsági arányuk, 2014 végére pedig elérte a 78,5 százalékot.
A ráta így már mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az uniós átlagot. A környező országokban 2013 és 2014 között nem regisztráltak ilyen meredek emelkedést. A fiatalok iránti kereslet gyors megugrását nálunk vélhetően a munkahelyvédelmi akció segítette, amelynek köszönhetően a foglalkoztatók jelentős adókedvezményt vehettek igénybe a fiatalok alkalmazásánál.
A meredek emelkedés a következő években is folytatódott, a 2012 és 2014 között végzőknek már több mint 80 százaléka tudott elhelyezkedni 2015-ben. Az elmúlt két évben pedig már nemcsak nálunk, hanem a környező országokban is az Európai Unió átlagához képest jóval nagyobb mértékben álltak munkába a pályakezdők. Ám ez esetben ennek elsődleges oka már a munkaerőhiányban keresendő.
A régióban Csehországban a legmagasabb a 20–34 évesek foglalkoztatottsági mutatója, megközelítőleg 90 százalék, utána következik hazánk, majd Lengyelország. A felzárkózás Magyarországon jóval nagyobb ütemű, mint a térség államaiban, mivel a 2004 és 2006 között végzettek kisebb eséllyel találtak munkát, mint a cseh, a szlovák, a szlovén vagy a lengyel pályakezdők.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a pályakezdők helyzete a mediterrán országokban a legrosszabb, Görögországban a szóban forgó korosztály alig több mint 50 százaléka jutott álláshoz, miközben Máltán, Németországban és Hollandiában több mint 90 százalékuknak egy csapásra sikerül elhelyezkedniük. Az uniós statisztikai hivatal jelentésében megállapítja: az EU-tagállamok átlagában még mindig a diplomásoknak vannak a legjobb esélyeik a munkaerőpiacon. Az adatok szerint tavaly a felsőfokú végzettségűek 85, a középfokú végzettséggel rendelkezők 77, míg az általános iskolát befejező pályakezdők 64 százaléka talált tartósan állást.