Nagy többségük valószínűleg a termelésben dolgozik, hiszen a nagyobb gyártó cégekre jellemző, hogy év végén akár egy hétnél is több időre leállnak, nemcsak fő tevékenységükkel, de az irodai munkákkal is. Ezzel szemben 33 százalék nagyon is tudja, mit jelent a decemberi hajtás: ők azok, akik azt válaszolták, hogy nincs olyan időszak az évben, amikor csökken az elvégzendő munka mennyisége.
Velük együtt a nyáron lazább munkarendben dolgozók 36 százaléka is érzi, hogy az év utolsó hónapjában sűrűbbek a munkanapok. Az év végi hajrát a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben dolgozók érzik meg leginkább.
Már egy hónappal karácsony beköszönte előtt érezhető a megnövekedett forgalom az üzletekben, amelyek gyakran hosszított nyitvatartással próbálják meg állni a rohamot. Ez egyfelől a vásárló kényelmét szolgálja, másfelől munkavállalóként extrém megterhelést jelent.
Ezt ellentételezheti, hogy a hétvégi vagy esti munkavégzésre más bérezési szabályok érvényesek, így az a munkavállaló, aki sok ilyen alkalmat vállal decemberben, kiugróan jó fizetést vihet haza.
A leterheltségen túl az is rányomja a bélyegét a munkahelyi hangulatra, hogy mindenki egyszerre akar szabadságra menni. A megoldás néha egyszerű: gyakran előfordul, hogy a családos kollégák karácsonyra időzítik a szabadságot, míg a fiatalabbak inkább a szilveszteri bulira tartalékolják azt.
A közlemény idézi Szigeti Nikolettát, a cég toborzási üzletágvezetőjét, aki kiemelte: fontos, hogy a vezető lehetőség szerint hagyja a csapatát önállóan megszervezni az ünnepi munkarendet, természetesen mindezt úgy, hogy garantálja a működést. Ez a módszer nemcsak a gördülékeny munkavégzést segíti, hanem a dolgozói elégedettséget is növeli.
Ha teret engedünk a munkavállalók számára, hogy szabadon dönthessenek az éves szabadságuk felhasználásáról, azzal a cég iránti lojalitásukat is növeljük – tette hozzá a szakértő.