Egy kísérleti projekt részeként a kolozsvári önkormányzat megépíti a város és egyben Románia első okosutcáját. A Hóstáti lakónegyedbe tervezett utcában padokba épített mobil- és laptoptöltők, intelligens LED-technológiával ellátott, wifit is nyújtó villanyoszlopok kapnak helyet, valamint egy olyan útszakasz, amely jóval keskenyebb, mint a jelenlegi.
A kísérleti projekt értékelése végén a kolozsvári önkormányzat ígérete szerint levonja a megfelelő tanulságokat, és ha sikere lesz a high-tech utcának, akkor máshol is ilyeneket fognak kialakítani – számolt be az erdélyi Transindex hírportál.
Közben szárnyal a kolozsvári ingatlanpiac, amely tavaly harmincszázalékos bővülést produkált. Mintegy hatszázmillió euró értékben cseréltek gazdát telkek és lakások. A tizenöt százalékban magyarok lakta erdélyi nagyváros számít a második legdrágább ingatlanpiacnak Bukarest 1. kerülete után a négyzetméterenkénti 1211 eurós átlagárral.
A Krónika című napilap által idézett friss kimutatás szerint a 320 ezer lakosú Kolozsvár tavaly is számos, más megyéből érkező ingatlanvásárlót vonzott, a legtöbben Beszterce-Naszódból, Máramarosból, Szilágyból, Fehérből, Marosból és Szatmárból érkeztek. A felmérésből kiderül, hogy a megvásárolt ingatlanok 31 százalékát banki kölcsönnel fizették ki, ez az arány jelentősen megnőtt a korábbi évekhez képest. A legdrágább ingatlan hatszázezer euróba került 2017-ben.
Amerikában már léteznek hasonló megoldások
Fotó: Facebook
Kolozsvár számít a legvonzóbb romániai városnak azoknak a romániai fiataloknak a körében, akik egy munkahely kedvéért más településre költöznének. Egy korábbi felmérés szerint a megkérdezett fiatalok csaknem ötven százaléka Kolozsvárra vágyik, a listán Bukarest tizenhét százalékkal áll a második helyen Nagyszeben, Brassó és Temesvár előtt.
Ilie Serbănescu román makrogazdasági elemző egy korábbi interjúban elmondta: nem tartja meglepőnek Kolozsvár népszerűségét, mert a város nyújtotta lehetőségek tekintetében az egykori kincses város és Temesvár már utolérte Bukarestet. – A tendencia valószínűleg az elkövetkező időszakban sem változik. Nyilvánvalóan élhetőbbek, csendesebbek és sokkal szervezettebbek, mint a főváros, ahol egyre nagyobb méreteket ölt a káosz – fogalmazott a szakértő a Krónikának.
Pásztor Gyöngyi, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia karának adjunktusa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy bár erre vonatkozó statisztikai kimutatás még nem készült, etnikai vonzata is van a kolozsvári lakosságnövekedésnek.
Szerinte a Kolozsváron élő magyarok vagy az itt tanuló magyar diákok – az informatikusokat leszámítva – rendszerint nem a nagyon pénzes szakmákban dolgoznak, és egyre nehezebben tudnak megkapaszkodni a városban. – Az elköltözések miatt jóval kevesebb magyar marad Kolozsváron – fogalmazott a szociológus.
