Új, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti javaslatok figyelembevételével átdolgozott módosító javaslatot nyújt be várhatóan a jövő héten a munka törvénykönyvéhez Kósa Lajos fideszes képviselő. A szakszervezeti konföderációk tájékoztatása szerint a legfontosabb pontban egységes az álláspont, csak kollektív szerződésben lehet megállapodni az évi 250 órás rendkívüli munkavégzési keret feletti, kötelező túlmunkáról, üzemi tanácsok nem köthetnek ilyen egyezséget. Az érdekképviseletek továbbra sem értenek egyet a jelenlegi, élesen bírált módosító javaslattal, amely a túlmunka időkeretét 400 órára emelné.
– A beterjesztett javaslathoz benyújtandó módosító indítvány egyértelműsíti majd, hogy a többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak – hangsúlyozta a szakszervezetekkel folytatott egyeztetést követően Kósa Lajos.
A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a 300 órát emelné 400-ra, a munkavállalói képviseletek ugyanakkor 350 órában maximalizálnák a keretet. Kósa kiemelte: nem igaz, amiről az ellenzék a parlamentben beszélt, miszerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó, mert a megnövelt túlóratöbblet csak a munkavállalók hozzájárulásával lehetséges. A törvénymódosítási javaslat nem érinti azt az előírást, hogy fő szabály szerint a munkahét 5 napos, 40 órás, napi 8 órás, és marad a heti két pihenőnap is.
Kósa Lajos elmondta: megmarad az egyéves elszámolási időkeret
Fotó: Havran Zoltán
Szintén a munkavállalók érdekében kezdeményezett módosítások közé sorolta Kósa Lajos az egyenlőtlen munkaterheléssel dolgozók pihenőnapjára vonatkozó szabályozás tervezett megváltoztatását, hogy a pihenőnap egyről kettőre nőne, és azt is kiemelte, hogy a munkarend-megváltoztatást a jövőben a munkavállaló is kezdeményezheti – számolt be a távirati iroda. Megmarad a törvényben az az EU-s irányelv, amely szerint a dolgozókkal 12 hónapos időkeretben kell elszámolni – hangsúlyozta Kósa, aki szerint a munka törvénykönyvének módosítása a bürokratikus akadályok lebontása azok elől, akik viszont szeretnének több munkát vállalni.
A szakszervezetek ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy a jelenlegi egyéves munkaidőkeret ne emelkedjen három évre, mivel ez lehetőséget teremtene arra, hogy a munkavállaló csak később kapja meg az ezért járó pénzt, akár a hároméves időszak végén. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott, az egyéves keret megtartására egyelőre nem kaptak egyértelmű megerősítést. Az egyeztetések hétfőn folytatódnak, vélhetően a nyitott kérdésekre ekkor találnak megoldást a felek.
A munkaadói oldal korábban kijelentette, nem kérték a módosítást, azzal ők is csak abban az esetben értenek egyet, ha olyan szabályozást fogad el az Országgyűlés, amivel a foglalkoztató adott esetben nem sodorhatja veszélybe dolgozója egészségét. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szintén olyan szabályozást tart elfogadhatónak, ami a szociális partnerek mindegyikének megfelel és egyezik az Európai Unió munkaidő-szervezésre vonatkozó irányelveivel.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Kormányinfón megerősítette: a kormány csak olyan módosító javaslatot támogat, amely garantálja azt, hogy a jelenlegi keretek között többletmunkára csak a munkavállaló beleegyezésével kerülhet sor.
