Két érdekes témakörről, az adóelkerülésről és a rossz hitelek ügyéről tárgyaltak az uniós pénzügyminiszterek Brüsszelben. – Magyarország minden erejével támogatja az adókijátszás elleni uniós fellépést, a kormány azonban az Európai Bizottság legújabb, most bemutatott intézkedésének újragondolását javasolja – nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a legfőbb kockázatot az jelenti, hogy az elképzelés aránytalan mértékben növelné a vállalkozások adminisztrációs terhét.
A javaslat az úgynevezett agresszív adótervezési módszerek kialakításában és marketingjében közreműködő személyeket s végső soron az ilyen módszerek felhasználóit kötelezné jelentéstételre. Az agresszív magatartás leginkább azokat az eseteket jelenti, amikor a gazdasági szereplők kifejezetten kutatják az olyan lehetőségeket, amelyekkel adójukat csökkenthetik akár az uniós szabályok, akár az EU tagállamainak paragrafusai alapján. A javaslat szerint – idézi fel a tárca közleménye – az érintetteknek adatokat kellene küldeniük az adóhatóságnak minden olyan ügyletről és adózási megoldásról, amely több uniós tagállamot, esetleg EU-n kívüli országot érint.
Varga Mihály szerint Magyarországnak alapvető érdeke az adókikerülés elleni küzdelem, hazánk élen is jár a feketegazdaság visszaszorításában. Ezt jól jelzi, hogy az online pénztárgépek rendszere és az ekáerként ismert elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzés ma már mintául szolgál több uniós tagállam előtt, jövőre pedig bevezetik idehaza az online számlázást. – Az eddigi intézkedések két év alatt 420 milliárd forintot hoztak az államkasszának – közölte Varga Mihály, majd úgy fogalmazott: ezzel szemben a most bemutatott javaslatnál egyáltalán nem biztos, hogy a bevezetéssel járó költségek megtérülnek. Mint mondta, a magyar kormány nyitott a kezdeményezés megvitatására, ugyanakkor még nem teljesen kiforrott a javaslat, így további egyeztetésekre lesz szükség.
Az uniós pénzügyminiszterek az úgynevezett nem teljesítő hitelek ügyéről is tárgyaltak. Ennek kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy a rossz hitelek aránya idehaza folyamatosan csökken, köszönhetően többek között a devizahitelek kivezetésének. Varga Mihály felidézte: a szocialista kormányok legsúlyosabb öröksége a lakossági devizakölcsönzés volt, az ilyen hitelek Magyarország egyik legterhesebb gazdasági, pénzügyi és társadalmi problémáját jelentették. A 2010-es kormányváltás óta a kabinet számos intézkedést hozott a lakáshitelesek helyzetének rendezéséért. Ezek csúcspontja az volt, hogy a forintosítással és a banki elszámolással 2015-ben tulajdonképpen eltűntek itthonról a lakossági devizaalapú hitelek. A miniszter megjegyezte: a különböző adósmentő lépések – valamint a gazdaság és a foglalkoztatottság bővülése – nyomán a magánszektor 90 napon túli, késedelmes hiteleinek aránya a 2010 végén mért 10,5 százalékos mértékről 2017 első negyedévére 7,7 százalékra csökkent.