Összetett, nemcsak energetikai, hanem sok esetben szociális probléma a helytelen lakossági tüzelés – véli Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke, aki a Magyar Időknek kifejtette: a kormányzat számos területével összehangoltan, aktívan érdemes fellépni a levegő szállópor-mennyiségének csökkentése, a levegőminőség javítása érdekében.
Emlékeztetett: a szálló por mintegy hetven százaléka a nem megfelelő lakossági fűtés miatt kerül a levegőbe, a problémával pedig az ország földrajzi helyzetéből adódóan is muszáj foglalkozni, hiszen a Kárpát-medencében hajlamos bennrekedni a szmog. Nemcsak korszerűtlen, helytelen, hanem sokszor kifejezetten korszerűtlen formában, káros anyagokat (háztartási hulladékot, műanyagot) tüzelnek ellenőrizetlen körülmények között egyes házakban – mutatott rá a helyzet súlyosságára a szervezet elnöke.
Kovács Lajos kiemelte: egyetlen intézkedéssel nem lehet megoldani ezt a problémát, akár egy évtizedbe is beletelhet, hogy egy átfogó program sikert hozzon. A szervezet – amelybe a közelmúltban olvadt bele az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége – a következő években szeretne előrelépni lakossági és az önkormányzati energiafelhasználás és -tudatosság területén.
Emellett az elnök kívánatosnak tartaná, ha a következő kormányzati ciklus alatt folytatódnának az Otthon melege típusú lakossági programok, valamint az önkormányzati energiamegtakarítási, megújuló energiás beruházások is szaporodhatnának. A kormányzat és a szövetség elmúlt évekbeli együttműködését Kovács Lajos alapvetően harmonikusnak és előremutatónak jellemezte.
– Mindezt számos programunk is alátámasztja, hiszen a kormányzati szakpolitika segítségével hozhattuk létre a kistelepülési, települési, városi és megyei klímastratégiákat. Megalakultak a megyei klímaplatformok, ezek koordinációját a szövetségünk látja el. A platformok arra hivatottak, hogy a társadalmi szervezeteket, oktatási intézményeket, egyházakat, gazdasági társaságokat, ezek képviseleti szerveit egybegyűjtve olyan fejlesztési terveket készítsenek, amelyek összhangban vannak a fenntarthatósággal és a kibocsátási célokkal – magyarázta az elnök.
A két szövetség az összeolvadásuk előtt is segítette egymás munkáját: mindkét szervezet egymás mellett, de nem versenytársként tevékenykedett. A Klímabarát Települések Szövetsége alapvetően a szemléletformáláson dolgozott, míg az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége energetikai programokat koordinált. Ám miután a két témakör, a klímatudatosság és az energiahatékonyság nagyon is összefügg, szakmailag jobbnak látták egyesíteni erőforrásaikat.
– Minden, ami az energetikával kapcsolatos, jelentős mértékben terheli a környezetünket, leginkább a szén-dioxid-kibocsátás révén – jelezte az elnök. Hangsúlyozta, hogy az újonnan létrejött szervezet teendői közt szerepel a köztulajdonban, ezek között is kiemelten az önkormányzati tulajdonban vagy érdekeltségben lévő cégek felkeresése.
– A legfontosabbak a legnagyobb energiafelhasználók között lévő távhőszolgáltató társaságok, és mivel szinte mindegyik önkormányzati kézben van, nagy potenciált rejt a közös munka – emelte ki Kovács Lajos. Az elnök beszélt arról is, hogy már májusban megtart a szövetség három pilot-képzést a köztulajdonban lévő társaságok vezetőinek. A cégvezetőknek ezek során szakemberek segítenek abban, hogyan alakíthatók át a társaságok kisebb kibocsátású és energiatudatosabb, gazdaságosabb, modernizáltabb működésű vállalattá.
A szövetség ezenfelül javaslatokat is megfogalmaz, amelyeket később a kormányzatnak továbbít. A szövegekben arra tesznek majd utalást, milyen kormányzati vagy pénzügyi, gazdasági döntések szükségesek ahhoz, hogy ezeket a társaságokat támogassák a fenti átalakulásban.