Kovács Lajos azt mondta: fordított pályázati logikára lenne szükség. Jelenleg a települések azokat a területeket fejlesztik, amelyekhez tudnak forrásokra pályázni, holott azokra a területekre kellene pályázatokat kiírni, amelyek fejlesztése valóban indokolt. Ehhez ki kellene tűzni egy klímavédelmi célt, és ennek elérésé érdekében egységes nemzeti stratégiát kellene kidolgozni, amelyre helyi szinten építeni lehetne – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy egyelőre nagyon kevés, mindössze néhány tucat településnek vannak konkrét vállalásai, pedig ez nem „úri mulatság”, hanem „biznisz”, erre alapozva lehet prosperáló országot létrehozni.
Kovács Lajos hangsúlyozta, hogy a szövetség bizakodó a hétfőn kezdődő párizsi klímacsúccsal kapcsolatban, azonban véleménye szerint egy ilyen találkozó hasonlít egy „menyegzőhöz”, ahol mindenki csinosan felöltözik és szép ígéreteket tesz, ugyanakkor csak évekkel később derül ki, hogy mennyire sikerült jól a házasság.
Pozitívnak értékelte, hogy a csúcson a „nagy kibocsátók” is részt vesznek, hiszen ezen országok nélkül nem lehet globális eredményt elérni. Magyarország részesedése az összkibocsátásban a statisztikai hibahatár alatt van – fogalmazott.