Tiszta, okos, megfizethető energiarendszert és -szolgáltatást kíván kialakítani a kormány – mondta az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 65. vándorgyűlésén. Kaderják Péter a nemrég kezdődött ciklus feladatairól szólva kiemelte egy új, integrált klíma- és energiapolitika, egyszersmind egy új energiapiaci jövőkép megalkotását.
A szakpolitikus jelezte azt is: az államtitkárság minél előbb szeretné lefolytatni és lezárni a kapacitáspiacról szóló egyeztetést annak érdekében, hogy nekiláthasson az intézkedéseknek. Szavaiból kiderült, hogy az erőmű-tulajdonos szereplők által jó ideje szorgalmazott rendszer külföldi példák után Magyarországon is létrejöhet. A szóban forgó mechanizmus gyakorlatilag azt biztosítja, hogy akkor se zárják be az áramellátás-biztonság szempontjából nélkülözhetetlen erőműveket, ha a piaci árak éppen nem a legkedvezőbbek.
Kaderják Péter beszélt arról is, hogyan kerül a fogyasztó a középpontba az új irány szerint. Egyfelől a fenntartható rezsiköltségeket a kormány a termékpiaci verseny erősítésével, a hálózatok fejlesztésével, az energiatakarékosság ösztönzésével is segítené, de előtérbe kerülnének az okos energetikai megoldások alkalmazása és a decentralizált – vagyis a nagy erőművektől független, háztartási – áramtermelő megoldások is. A fogyasztó emellett a jövőben több lehetőség közül választhatna, egyrészt a már említett okosmérés bevezetésével, másfelől pedig az ügyintézés digitalizálásával.
Az államtitkárság programjában szerepel az energiaszegénység visszaszorítása is a fogyasztói függetlenség erősítése mellett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ki kell használni a klímaváltozásban és az innovációban rejlő gazdasági lehetőségeket. E munkában az Innovációs és Technológiai Minisztérium új csoportja, az Energetikai Innovációs Tanács, illetve a Mechwart András nevével fémjelzett program is szerephez jut majd.
A hazai energetikai szektor sérülékenységéről szólva Kaderják Péter a szénhidrogénimport-függőséget, illetve a villamosenergia-ellátás terén a termelői kapacitás hiányát, előre jelzett hiányát emelte ki. Utóbbi témával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű 5. és 6. blokkjának üzembe helyezéséig – a tervek szerint 2027-ig, illetve 2028-ig – az addigra elöregedő áramtermelők kiesnek.
Így a jelenlegi 7300 megawattról 5000 alá zuhan az előrejelzések szerint a termelőkapacitás, ezt pedig valamiképpen kezelni kell. A kieső kapacitás részben a mátrai erőmű egyes lignitblokkjait is érinti, ugyanakkor az államtitkár szerint ez a hazai ellátásbiztonság szempontjából kulcsfontosságú létesítmény. Ezért az alacsony üvegházgáz-kibocsátási jövőképre felépített innovatív régiófejlesztési koncepció kialakítása már megkezdődött. Ennek köszönhetően kedvező energetikai és társadalmi környezet alakulhat ki a Mátra körül.
A karbonmentes áramtermelésben a megújuló energiaforrások hasznosítása mellett – amely téren Magyarországon a napelemes megoldásokra hárul a legnagyobb szerep – az atomerőművek jelentős mértékben vesznek részt világszerte. A jelenlegi paksi kapacitás a 2030-as évek közepétől kiesik, a négy blokkot fokozatosan kiállítják a termelésből. Ezek szerepét veszi át az 5. és a 6. blokk, összesen ugyanakkora kapacitással, mint az 1–4-es blokkoké.
A Paks II projekt kapcsán aktuális kérdés a hűtőközegként használt Duna hőterhelése, amelyről Aszódi Attila beszélt a konferencián. A kapacitásfenntartó beruházásért felelős államtitkár leszögezte: a projekt már jóváhagyott, több ezer oldalas, nyilvánosan elérhető környezetvédelmi hatástanulmánya a folyam élővilágát érintő minden kérdéssel foglalkozott. Aszódi szerint ezért azok a parlamenti képviselőktől érkezett felvetések, amelyek szerint felül kellene vizsgálni a hatástanulmányt, nem megalapozottak.
Mint azt az államtitkár kifejtette, a dokumentum készítői részletesen foglalkoztak a Duna várható vízszintjeivel és a vízhozammal is. Habár a tendenciák szerint a vízszint jórészt stagnálást mutat, a vízhozam a következő évtizedekben növekedni fog. Ennek egyik oka a klímaváltozás, amely hevesebb esőzéseket okoz, másfelől pedig a folyam ausztriai szakaszára telepített kisebb vízerőművek miatt kevesebb hordalék jut el a Paks melletti szakaszhoz is.
Emiatt mélyül a meder, ami azonos vízszint mellett bővebb vízhozamot jelent. A Paks II beruházásnál a vízkivételi művet a jelenleginél két méterrel lejjebb helyezik el, a blokkok hűtése a másodpercenkénti 300 köbméteres vízhozamnál is lehetséges lesz. Összehasonlításképpen: az idei nyáron, amikor a kánikula idején rekordalacsony vízállást mértek a folyamon, a vízhozam 1000-1050 köbméter volt másodpercenként.
Lényeges szempont az is – hangsúlyozta az államtitkár –, hogy míg az 1–4-es blokk 11 Celsius-fokkal emeli a Duna hőmérsékletét a hűtővíz visszaeresztése alatti két kilométeres szakaszon, addig a két új blokk csak nyolc Celsius-fokkal fűti majd egy kilométeren. Itt sem a teljes szélességében, csupán egy csóvában, leginkább a jobb oldalon. A jelenleg hatályos, harminc Celsius-fokos korlátot továbbra is be kell tartani, vagyis ennél melegebb nem lehet a Duna az atomerőmű működése következtében – szögezte le Aszódi Attila.