Sikeres tárgyalásokat folytatnak a kis- és középvállalkozásoknál is a szakszervezetek. Átlagosan 10-12 százalékkal emelkednek idén a bérek a kisebb cégeknél is, de egyéb elemekről is sikerül megállapodni, sok helyen pedig kollektív szerződést kötnek az érdekképviseletek a munkaadókkal – mondta a Magyar Időknek Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke. Kiemelte: nemcsak az alapbérek emeléséről, de az egyéb juttatások, bónuszok megnöveléséről is több megállapodást sikerült tető alá hozni.
A néhány száz főt foglalkoztató középvállalkozások többsége a járulékcsökkentésből adódó négy százalékot jellemzően átadta a dolgozóknak, emellett önerőből is hozzátettek az emeléshez. A kafetériakeretet pedig évi százezer forint készpénzben kapják a dolgozók a korábbi utalványok helyett. Nemcsak pénzbeni, de közjóléti intézkedésekre is hajlandók a foglalkoztatók. A szakszervezeti vezető ezek közül kiemelte az egészségmegőrző programokat vagy az adott munkahely felszereltségének javítását, modernizálását.
A beszállítóknál is feszültséget okozott a bérminimum bevezetése
Ezek nem járnak jelentős költséggel, azonban hozzájárulnak a dolgozók közérzetének javításához. A cégek nagy része a bértábla összecsúszása miatt fenntart 2-3 százalékos béremelési lehetőséget is a differenciálásra, azonban a kkv-szektorban ez a probléma nem jellemző nagy számban. Buzásné Putz Erzsébet beszélt arról is: az elmúlt évektől eltérően ma már jellemző, hogy a dolgozók keresik fel az érdekképviseletet és nem fordítva, ráadásul a munkaadók is egyre inkább partnerként tekintenek a szakszervezetekre.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor azt is kiemelte: sok helyen tévesen ítélik meg, hogy az adott munkakörben a dolgozót a szakmunkás-bérminimumon kell-e foglalkoztatni, vagy csak a minimálbért kell megadni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása szerint a garantált bérminimum jogosultságának feltétele, hogy a munkavállaló által ellátott munkakörhöz legalább középfokú végzettségre legyen szükség, az elvárt képzettségről pedig a jogszabály, a munkáltató vagy a kollektív szerződés rendelkezhet.
A szakképesítés azonosítószámából kiderül a végzettség, ha az OKJ-s szám 31 vagy annál nagyobb, akkor az legalább középfokúnak minősül. A bérminimum megállapítása akkor okozhat problémát, ha valaki a 90-es évek előtt szerezte szakmáját, azonban az akkori elnevezés ma már nincs használatban, az OKJ-s szám azonban egyértelmű útbaigazítást ad.
Buzásné Putz Erzsébet a bérmegállapodás mellett a kollektív szerződések megkötésére is felhívta lapunk figyelmét. A munkaadó, valamint a szakszervezet közötti együttműködés azért is fontos, mert a szerződés sok más mellett rögzíti a munkakörhöz tartozó munkavégzés részleteit, a túlórával kapcsolatos szabályokat, valamint a munka díjazásával kapcsolatos kérdéseket, beleértve a bérmegállapodást, a túlórapénzt vagy az egyéb pótlékokat.
A vitarendezési mechanizmusról vagy akár a munkára képes állapot meghatározásáról is születhetnek egyéni döntések. A szakszervezeti vezető hozzátette: a korábbi aggodalmakkal ellentétben a kkv-szektort nem jellemzi tömeges visszaélés, trükközés a minimálbér, valamint a garantált bérminimum jelentős idei emelése miatt.
