– Feltett szándéka a BKIK új vezetésének, hogy a vállalkozásokért működő, szolgáltató intézmény legyen, és a vállalkozásoknak ne „büntetőadóként” kelljen az 5000 forintos regisztrációs díjra tekinteniük, mint ahogy ezt joggal rótták fel a múltban – mondta a Magyar Időknek Krisán László, a kamara vezetője.
Szerinte a kamarának tisztán szakmai és szolgáltatási alapon kell tudnia megszólítania a kis- és középvállalkozásokat, és világosan kell kommunikálni az igénybe vehető kedvezmények körét. Egy vállalkozás számára kizárólag ezek bírnak értékkel, tartalommal, és semmilyen ettől eltérő szempont nem érdekli őket.
Ebben a szellemben alakítják át a szervezetet, a múlt és a hagyomány mellett a kézzelfogható segítség kerül a fókuszba, ezzel szolgálva a vállalkozók érdekeit. – Már ez alatt a pár hónap alatt is látszik, hogy sokkal hatékonyabb szerkezet és működés alapjai teremtődtek meg, és a vállalkozóknak adandó napi segítség lesz már most ősztől – és kiemelten januártól – a tevékenység központi eleme – mondta Krisán.
A BKIK elnöke abból indult ki, hogy milyen a tipikus budapesti vállalkozó egy napja. Ennek leképezése alapján alakítják ki azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a legjobban tud egy vállalkozás a napi működése során hasznosítani.
Ebben benne vannak a hiteligénylések, a jogi, vállalati, piaci tanácsadások, szakmai fórumok, a szakképzési, az oktatási, az OKJ-s feladatok, és az etikai, békéltetési és választott bírósági kérdésekben is komoly szerepet látnak el, vállalva a tagság érdekeiben a problémás ügyek kezelését is.
Az elnök elmondása szerint a tagvállalataiktól kapott javaslatokat eljuttatják a döntéshozóknak, elsősorban az észszerűtlen bürokratikus túlszabályozás témaiban. Ha ezeket orvosolják, könnyebbé válhat a kkv-k számára a működés, egyúttal a versenyképességük is javulhat.
Az is cél, hogy a tagságból minél többen juthassanak Széchenyi-kártyához és az ezzel járó kedvezményes, nullaszázalékos kamatú fejlesztési forrásokhoz. Ez azért is indokolt, mert a hazai vállalkozások csaknem fele budapesti, és az uniós pénzekből ez a régió kimarad, számukra pedig a Széchenyi-kártya komoly segítséget jelenthet.
Krisán kiemelte azt a napokban bejelentett módosítást, miszerint a Széchenyi-kártya program hitelkeretének felső szintje 50 millió forintról a duplájára, azaz 100 millió forintra emelkedett. A kkv-k forrástámogatásában ez olyan léptékű bejelentés, ami újabb igénylői hullámot is jelenthet.
A kezdeti tapasztalatok alapján ugyanis kifejezetten olyan vállalatok is érdeklődnek új belépőként, amelyeket a megemelt keretösszeg érdekel a sok kisebb értékű, 10-15 milliós hitelt igénylő mellett.
Az idén 15 éves program keretében összesen 1841 milliárd forint hitelt helyeztek ki 258 ezer hitelszerződésben. A kezdetek óta a hazai vállalkozások 343 ezer hiteligénylést nyújtottak be. Ez azt is jelenti, hogy napi 80-100 kérelmet rögzítenek és 100 millió forintot folyósítanak.
Krisán kiemelte, hogy az igénylések 85 százalékát vidéki és 25 százaléknyi egyéni vállalkozó nyújtja be.
Krisán szerint a piacon a Kavosz Zrt. a legjobb állami kamattámogatású konstrukciót nyújtja a vállalkozásoknak, és mindössze kétszázalékos a bedőlési arány, ami jóval alatta van a piaci nem teljesítési adatoknak.
Krisán várakozása szerint azért is számolhatnak fokozott igénnyel a Széchenyi-kártya iránt, mert érezhető a hazai vállalkozások körében, hogy a javuló gazdasági környezet hatására sokkal inkább hisznek a jövőben, és szívesen beruháznának.
Ehhez és a napi költségeikhez is a Széchenyi-kártya program keretében hat rendkívül kedvező feltételű termékből válogathatnak.
Elérhető éves nettó nullaszázalékos kamatú beruházási, fejlesztési célú hitel, ezenfelül az agrárcégek nullaszázalékos kamattal juthatnak kifejezetten a mezőgazdaságot érintő károkat fedező támogatáshoz.