Speciális, az egészség védelmének alapelvén nyugvó rendszer váltja hamarosan a 2015-től megszűnt, egyébként elavult feltételeket középpontba állító korkedvezményes nyugdíjat – olvasható a Magyar Idők birtokába jutott tervezetben. Alapja, hogy a korábbi, mindenkire érvényes szabályok helyett egyedi, a munkahelyek adottságait, valamint a munkakörök sajátosságait felmérve új, korszerű irányelv jöjjön létre.
A jövőbeni szisztéma a „fokozott egészségkárosító kockázattal jellemezhető munkavégzés” elnevezést kapná. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunk kérdésére kifejtette: a tervezet szerint felmérnék az adott munkahelyen az egészségre ártalmas kockázati tényezőket munkavédelmi szempontból.
Cél, hogy mérséklődjenek az egészségkárosító hatások
Ezek egy részét a munkáltatónak kötelessége kiküszöbölni, azonban vannak olyan helyzetek, amikor ez nem megoldható. Az egészségkárosító hatás definiálására, a munkahelyek felmérésére már létezik egy elfogadott protokoll, ezért a megállapodást követően a korábbi korkedvezményes nyugdíjat váltó rendszer működésére nem kell sokat várni.
Azért is fontos, hogy munkahelyi szinten kapjanak képet ezekről a helyzetekről, mert egy adott munkakörön belül is nagy eltérések lehetnek a különböző foglalkoztatóknál.
– A szakszervezeti oldal javaslata szerint azt, aki bizonyítottan olyan munkakörben dolgozik, amelyik egészségkárosodást okozhat, többletjuttatásokkal lehetne kompenzálni – mondta Mészáros Melinda. Kiemelte: a többletjuttatás tervét a munkaadói oldal is elfogadta, a részletekről még folynak az egyeztetések. Az érdekképviseletek szerint akár az egészségkárosító munkavégzési idő csökkentésével, több szabadsággal, pluszjuttatással vagy rek-reációs intézkedésekkel lehetne kompenzálni a munkavállalót. Emellett a dolgozó maga is kérhetné, hogy a hatóság megvizsgálja munkakörülményeit, illetve vélelmezett jogsértés esetén is segítséget kérhetne.
Az új szabályok betartását a munkaügyi ellenőrzések során is figyelnék a szakemberek. A legfontosabb továbbra is az, hogy a munkaadó minél inkább csökkentse az egészségkárosodást előidéző körülményeket. A Liga elnöke példaként említette: két rakodómunkás – habár ugyanazt a feladatot látja el – eltérő munkahelyen, más körülmények között dolgozik. Kitettségüket befolyásolja az adott hely infrastruktúrája, a munkaidő beosztása, a felszerelések és egyéb szempontok. Mészáros Melinda hozzátette: folytatódnak a tárgyalások a munkaadói oldallal, az álláspontok közelednek; a kormány egyelőre nem vesz részt aktívan a tárgyalásokon.
A munkavállalók és a munkaadók közös tervezetből kiderül, hogy a munkaadói oldal álláspontja szerint az egészségkárosító munkakörben dolgozók munkaideje nem csökkenhet, viszont annak egy részében más munkakörbe be lehetne vonni. Az érdekképviseletek szerint szükség esetén megvalósítható a dolgozó átképzése is, azonban a munkaadókat terhelő többletkiadásokból az államnak is részt kell vállalnia.
