A vártnál jóval nagyobb mértékben növekedett az üzemanyagok értékesítése az idei első félévben – tudta meg a Magyar Idők a Magyar Ásványolaj Szövetségtől (MÁSZ). Grád Ottó főtitkár lapunknak elmondta, hogy a szövetség statisztikája szerint a januártól júniusig terjedő időszakban 2017 első félévéhez képest a prémium és a normál motorbenzinek értékesítése meghaladta az ötszázalékos bővülést, míg dízelből megközelítőleg tíz százalékkal többet tankoltak az autósok. A súlyozott átlag szerint összesen több mint 8 százalékos az üzemanyag-fogyasztás növekménye.
A teljes – kis- és nagykereskedelmi – piaci értékesítés számadatai a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) statisztikáiból olvashatók ki, mert a gázolajnak mintegy nyolcvan százalékát, a benzinnek pedig megközelítőleg tíz százalékát értékesítik a kereskedők a töltőállomásokon. A NAV kiskereskedelmi forgalmi adatai megerősítik a MÁSZ-tagvállalatok vezető szerepét: a cégek a benzin kiskereskedelmi értékesítés négy-ötödét, a gázolaj két-harmadát fedik le – közölte a főtitkár.
A NAV adatai a szövetségéhez hasonló arányokat mutatnak: míg 2017 első félévében 877 millió liter benzin és 1877 millió liter gázolaj fogyott, addig az idei első hat hónapban benzinből 946 millió litert, dízelből pedig csaknem kétmilliárd litert értékesítettek. Ez tehát országos szinten 7,8 százalékos, illetve nyolcszázalékos bővülést jelent, az ütem pedig – a főtitkár szerint – egyértelműen a tovább élénkülő gazdaság tanújele. A 2008-as gazdasági válság előtti szintet már korábban elérte az üzemanyag-fogyasztás, és most határozottan át is lépi azokat az értékeket.
A lélektani határként számon tartott literenkénti négyszáz forintos kiskereskedelmi üzemanyagár jól láthatóan nem fogja vissza az autósok tankolási kedvét. Annak ellenére sem, hogy általában a háztartásokban az üzemanyagra szánt összeg meghatározott, és hogy mennyit lehet tankolni ebből a keretből, azt az aktuális ár határozza meg. Ha olcsó az üzemanyag, többet autóznak, ha drágul, akkor mérséklődik a privát fogyasztás – magyarázta Grád Ottó, hozzátéve, hogy a nyári hónapokban a volumen mindig emelkedik a turizmus fellendülése miatt.
A jövedéki adó mértéke várhatóan nem emelkedik a negyedik negyedévben
Fotó: Havran Zoltán
Ez elsősorban a benzin értékesítésében mutatkozik meg a magángépjárművek miatt. A dízel kevésbé szezonális, hiszen elsősorban a főbb gazdasági szektorokat, az építőipart, a mezőgazdaságot, a közlekedést és a szállítmányozást szolgálja ki.
A főtitkár elmondta azt is, hogy a magyarországi üzemanyagárakra ható tényezők közül a kőolaj világpiaci ára az elmúlt napokban esett, de a török líra mélyrepülése gyengíti a forintot is, így a 323 forintos euró és a 285 forintos dollár árfolyam miatt a hazai fogyasztók az olaj árcsökkentő hatását nem igazán érzékelhetik. Grád Ottó jelezte, hogy a kőolaj világpiaci árának csökkenése ellenére még mindig messze vagyunk a törvényben rögzített hordónkénti ötvendolláros szinttől, így a jövedéki adó mértéke a negyedik negyedévben várhatóan nem emelkedik.
A fogyasztói trendek alapján kijelenthető, hogy a dízelbotrány továbbra sem hatott érzékelhetően a hazai üzemanyag piacra – jelentette ki a főtitkár.
– Nem igazán jellemző még ugyanis, hogy valaki pusztán környezetvédelmi megfontolásból cserélné le a dízel járművét. Ugyanakkor az újonnan eladott autókat tekintve érzékelhető a benzinesek népszerűségének növekedése az utóbbi években, ám az autóállományban ez nagyon kis hányadot jelent, vagyis a kutakon nem látszik az üzemanyagtípusok eladása közti arány lényeges változása – tette hozzá.
Grád Ottó azt sem tartja kizárhatónak, hogy átmenetileg emelkedjen a gázolajüzemű autók itthoni részaránya, hiszen Nyugat-Európában a használtautó-piacokon a dízelesek ára vélhetően jelentősebben esik majd, mint a benzineseké. Emiatt ezek bekerülhetnek olyan országok piacára, ahol a vásárlóknak a jármű vételára a legfontosabb szempont.
