A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított szeptemberi értéke 53,8 pont, azaz a korábbi szeptemberiekkel összevetve az idei érték meghaladja a hosszú távú 52,8-as átlagot, igaz, nem éri el az elmúlt három év 57,1 pontos átlagát – közölte hétfőn a felmérést készítő Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. Ez alapján a válaszadók az előző hónaphoz képest összességében kedvezőbb folyamatokról számoltak be.
Az év első felében a trend végig kedvező képet mutatott, és ez folytatódik 2018 második felében is, noha szeptemberben lassulást mutatott az index, de a cégek így is kedvezően ítélik meg kilátásaikat – közölte a társaság. Mint az a Capital Economics elemzőház regionális kitekintőjéből kiderül, amúgy a teljes térségben általános volt a lassulás. Miután a német gazdaság visszavett, a magyarnál jóval nagyobb eséseket mértek Lengyelországban és Csehországban, így 2016 vége óta nem látott alacsony szintre csökkentek a bizalmi mutatók.
A hazai vállalatok helyzetét támogatja továbbra is az állami finanszírozás stabil helyzete. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a második negyedév végén zárult egy évben 1338 milliárd forint volt, a GDP 3,4 százalékát tette ki. Egyedül a második negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási igénye 150 milliárd forint volt, ami a negyedéves GDP 1,5 százalékának felelt meg – jelentette tegnap a Magyar Nemzeti Bank.
A következő időszakban sok múlik majd a beruházási hajlandóságon
Fotó: Teknős Miklós
A kormány pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2017-re vonatkozó zárszámadási törvényjavaslatot, amely szerint a múlt évet felelősségteljes gazdálkodás jellemezte. A dokumentumból megállapítható, hogy a magyar gazdaság kedvező évet zárt, az uniós módszertan szerint számított eredményszemléletű hiány a bruttó hazai termék 2,2 százaléka volt, miközben az államadósság aránya a GDP 73,3 százalékára csökkent – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a közmédiának.
A pénzforgalmi hiány jelenleg jóval magasabb, a GDP 5-6 százalékát kitevő érték, ennek oka elsődlegesen, hogy az állam megelőlegezi az uniós kifizetéseket. Ezek az összegek idővel befolynak, ezért lehet az eredményszemléletű, az uniós módszertan szerint mért hiány ennél jóval alacsonyabb.
Előreláthatólag az év végi szezonra jók a kilátások. A kormányzat korábban a konvergenciaprogramban 2018-ra 4,3 százalékos növekedést irányzott elő az össztermékben. Az eddigi számok alapján ez akár jócskán felülteljesíthető. Ezt a kormánypártisággal aligha gyanúsítható elemzőházak is így látják, a Pénzügykutató legutóbbi előrejelzése még az eredeti kormányzati várakozásnál is magasabb bővülési ütemet jósol az idei évre.
Továbbra is kihívást jelent a gazdaságpolitika számára, hogy miként lehet az elvárt 4 százalékos vagy azt meghaladó bővülési ütemet tartósan fenntartani. Jelenleg általánosnak tekinthető a nézet, hogy jövőre inkább a 3 százalékhoz közelíthet a bővülési ráta. Ugyan ez is nagyjából az uniós átlag dupláját jelentené, sok múlik majd a lakossági fogyasztáson, illetve a vállalatok beruházási hajlandóságán, amihez az uniós források kifutásával egyre inkább piaci alapú bankhiteleket kell igénybe venniük.
