A teljes európai fuvarozási piacot átrendezheti, ha az Európai Unió területén kötelező érvénnyel bevezetik a helyben érvényes minimálbér alkalmazását a külföldi fuvarozók számára – mondta el lapunknak Lajkó Ferenc, a Waberer’s International Zrt. vezérigazgatója. Jelenleg a lengyel, magyar, román, vagyis jellemzően az Európai Unióhoz később csatlakozott tagállamokban alapított cégek uralják a nemzetközi közúti szállítási piacot, míg a nyugat-európai cégek főként regionális feladatokat látnak el. Mindez alapvetően megváltozhat, ha az uniós szabályozásban is megjelenik az a norma, hogy a munkáltatóknak minden országban a helyben érvényes minimálbért kell fizetniük a teherautó-vezetők számára. Németországban és Franciaországban már hoztak ilyen értelmű rendelkezéseket, azonban a végrehajtást felfüggesztették, amíg az EU vizsgálódik az ügyben.
Németországgal szemben ugyanis kötelezettségszegési eljárás folyik a piac korlátozása miatt, azonban a legfrissebb hírek szerint a nagy nyugati országok kormányai komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a kötelező minimálbér előírása egységes uniós előírássá váljon – mondta Lajkó Ferenc. A probléma abból adódik – folytatta –, hogy a nemzetközi fuvarozásban részt vevő sofőrök egyébként magas, akár 400-500 ezer forintos havi jövedelme a bér mellett különböző juttatásokból, például adómentes napidíjból áll össze. Ezeket a kompenzációkat azonban a nyugat-európai hatóságok nem akarják figyelembe venni. Ha a terveiket magáévá teszi az unió, akkor a minimálbér alkalmazása kötelezővé válik minden vállalkozás számára.
A jelenlegi bérviszonyok között ez azzal járna, hogy a sofőrök bérköltsége mintegy 50 százalékkal megemelkedne, ami a fuvardíjak 15 százalékos emelkedését vonná maga után. Ez erodálná a magyar és más kelet-európai fuvarozó vállalkozások versenyelőnyét és ellehetetlenítené a kelet-európai fuvarozó vállalkozásokat. Magyarország esetében ez akár 15 ezer munkahely megszűnését jelentené – figyelmeztetett Lajkó Ferenc.
Itthon akár tizenötezer munkavállaló megélhetése válhat bizonytalanná
Nem a minimálbér-szabályozás az egyetlen protekcionista adminisztratív eszköz, amely a kelet-európai fuvarozók kiszorítását célozza. Belgiumban olyan törvényt hoztak, amely megtiltja a sofőröknek, hogy az úgynevezett hosszú (heti 45 órás) pihenőidejük alatt a gépkocsijukban éjszakázzanak. A rendelkezés hangoztatott célja a sofőrök jólétének a szolgálata, valójában azonban észszerűtlen és többé-kevésbé betarthatatlan, ám borsos büntetések kiszabására alkalmat adó szabályozásról van szó.
A nemzetközi forgalomban úgynevezett XXL kabinnal szerelt járművek közlekednek, amelyben fekvőhely, hűtő-fűtő berendezés is található, ami komfortossá teszi a tartózkodást a sofőröknek. Ezzel szemben szállás a fuvarozási útvonalak mentén csak korlátozott számban érhető el, és ha mégis, a rakomány őrzése megoldhatatlan – mondta Lajkó Ferenc. Ugyanakkor a helyi fuvarozók a saját otthonukban térnek nyugovóra, tehát számukra nem jár hátránnyal a rendelkezés. Mindez bizonyítja, hogy a szabályok megalkotásakor nem az észszerűség, hanem a külföldi fuvarozók ellehetetlenítése volt a cél.
A Waberer’s meglátása szerint az újonnan csatlakozott országok kormányainak és szakmai szervezeteinek egyeztetett fellépése akadályozhatja meg fuvarozó cégeik kiszorítását a piacról. Utóbbi hatásai továbbgyűrűzőek lehetnek: nemcsak a cégek és munkavállalóik járnak rosszul, de a 15 ezer, havi 400-500 ezer forint jövedelmű honpolgár munkanélkülivé válása negatívan éreztetné hatását a belföldi fogyasztásban is.
