- A legsárosabb az Alstom és a Siemens lehet
- 59 milliárd forint uniós pénzt kell visszafizetni
- A legfőbb kifogás: nem volt fővállalkozó
- Jogi felelősségre vonhatják Demszkyt és Puchot
A Figyelő mai számában hosszasan elemzi az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését, a hivatal által feltárt 167 milliárdos visszaélés hátterét és érintettjeit.
A 4-es metróhoz köthető legnagyobb korrupció-gyanús kifizetések az Alstomhoz és a Siemenshez köthetőek.
A jelentés alapján 59 milliárd forintos uniós támogatást kérhetnek vissza. Közel 60 szerződés esetében tárt fel szabálytalanságokat az ellenőrök, egy részüknél felmerült korrupciós bűncselekmények gyanúja. Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik.
- Siemens, áramellátás és vonatvezérlő rendszerek kiépítése, 31,7 milliárd forintért. A cégnek bennfentes információi lehettek, ezáltal jogosulatlan versenyelőnyhöz jutott, így az uniós támogatás egészét visszakérik.
- Alstom, metrókocsik szállítása, 22,9 mrd forintért. Bennfentes információk és jogosulatlan versenyelőny miatt az uniós támogatás egészét visszakérik.
- BAMCO-konzorcium (Vinci CGP, Strabag, Hídépítő Zrt), alagútépítés 62 milliárd forintért. Itt jogszerűtlen tendergyőzelem miatt 8 milliárd forintnyi uniós támogatást kérnek vissza.
- Swietelsky Kft., állomások belsőépítése 40 milliárd forintért. A tenderfolyamat szabálytalanságai miatt 7,6 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.
- Strabag-Hídépítő Zrt., Baross téri állomás szerkezetépítése 3,7 milliárd forintért. Itt közbeszerzési szabálytalanságok miatt 2,5 milliárd forint uniós támogatást kérnek vissza.
Alstom metrószerelvény a négyes metró Keleti pályaudvari állomásán
A 4-es metró a szerződések alapján 452,6 milliárd forintba került.
Az OLAF-jelentés szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg közel 60 százalékát teszik ki, azaz 272,8 milliárd forintot.
A vizsgálatot még 2012-ben az Európai Számvevőszék kezdeményezte, hogy súlyos fenntartásai vannak a 4-es metró megvalósításával kapcsolatban.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal két legfőbb általános kifogása a következő:
– Nem volt fővállalkozó. Ez konkrét törvénysértés, mivel uniós jogszabály írja elő, hogy a közösségi forrásokból finanszírozott beruházásokat kompetens pénzügyi menedzsmentnek kell irányítania: kellő számú szakemberrel, megfelelő szervezetben.
– Az Eurometro Kft. működésével kapcsolatos problémák: 2006-2012 között a projektmenedzsmentet és a műszaki mérnöki feladatokat látta el. Ezt a két feladatot az előírások szerint nem láthatta volna el egyetlen társaság. A legkirívóbb ügy, hogy egy szerződésben az Eurometro egyszerre jelent meg, mint szállító és mint ellenőr.
Felelősök
A Figyelőben megjelent cikk felveti a személyi felelősség kérdését is, bár ezzel az OLAF csak a legkirívóbb esetekben foglalkozik. A jelentésben feltárt visszaélések döntő többsége a 2004-2010 közötti időszakban történt. Így egyáltalán nem meglepő módon a szálak az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció és budapesti városvezetés politikusaihoz vezetnek. Jogász szakértők szerint bár nem lesz egyszerű a bizonyítása, de jogi értelemben felelősségre vonhatják az akkori főpolgármester bizalmasát és főtanácsadóját Mesterházy Ernőt, Hagyó Miklós akkori főpolgármesterhelyettest, valamint Antal Attila, és Kocsis István egykori BKV vezéreket. A 4-es metró elektromosáram-ellátásról szóló, szintén problémás szerződés kapcsán képbe kerülhet Puch László, az MSZP egykori pénztárnoka, de felmerülhet a finanszírozási szerződést szignáló pénzügyminiszter, László Csaba felelőssége is. A jogi felelősség kérdésében érintett lehet még a főváros nevében aláíró Demszky Gábor főpolgármester, valamint a Magyar Államkincstár részéről ellenjegyző Katona Tamás.
A teljes cikket a Figyelő hetilap csütörtökön utcára kerülő számában olvashatják.
