A nemzetközi fuvarozás kérdésében látványosan kettészakadt az Európai Unió: a nyugati országok, benne Németország, Franciaország, Ausztria és a Benelux államok azért lobbiznak, hogy megnehezítsék a közúti áruszállítás oroszlánrészét végző, az EU keleti államaiban (Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Bulgáriában és természetesen hazánkban) székelő cégek működését. A fenti gazdasági célt szociális szempontok mögé rejtve igyekeznek elérni.
A jogi megvalósítás módja a kiküldetési irányelvnek a közúti fuvarozásra való kiterjesztése, ugyanis a kiküldetésben lévő munkavállalókra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a fogadó országban foglalkoztatottra. Csakhogy a kamionsofőrök nem kiküldetésben vannak, hanem napról napra más és más országban vezetik az autójukat.
Ha az Európai Parlamentben a többség megszavazza a nyugati tagállamok érdekeit képviselő szabályozást, az ellehetetlenítheti a kelet-európai, azon belül a magyar fuvarozók, különösen a csupán néhány gépkocsival dolgozó kisvállalkozások helyzetét.
A mobilitási csomag előterjesztésében megfogalmazott kiküldetési irányelv alapján ugyanis a közúti fuvarozóknak – az Európai Unió területén belüli szállítás esetén – az útvonalon érintett országokban megállapított bérek alapján kellene a fizetésüket meghatározni, rendkívül bonyolult adminisztratív feladatok kíséretében.
Mindez jelentős béremelkedést hozhat maga után, ami a vállalkozások versenyképességének elvesztését eredményezheti, így a hazai össztermék 6 százalékát megtermelő alágazat ellehetetlenül, és az ott dolgozó százezer alkalmazott utcára kerülhet.
A lapunkat tájékoztató, a háttértárgyalásokat is ismerő informátorunk szerint a mai szavazás hosszú évekre meghatározhatja a nemzetközi fuvarozás keretfeltételeit az unióban. A nyugat-európai országokban már életbe lépett nemzeti szabályok, mint a sofőrök pihenőidejének eltöltésére vonatkozó előírások máris a fuvardíjak emelkedéséhez vezettek, ami óhatatlanul megjelenik majd a fogyasztói árakban is.
Ennél is nagyobb gondot okozhat, hogy a nyugat-európai országokban működő fuvarozó cégek jellemzően nem végeznek határon átnyúló szolgáltatást. Vagyis ha a keleti cégek kiszorulnak, félő, hogy nem lesz, aki működtesse az EU ellátási láncát az ipar és a kereskedelem igényei szerint.