– Az építőipar elmúlt két esztendei jó teljesítményét főként a korábbi évek nagy megrendeléseinek kivitelezése adta. Tavalyelőtt és tavaly alig voltak új közmegrendelések, s a korábbi munkák befejeződése már meglátszott az elmúlt hónapok építőipari adatain – mondta a Magyar Időknek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
A főként uniós forrásokból finanszírozott munkák felívelése, majd kifutása jól látszik az előző évek termelésén: míg 2013-ban 1700 milliárd forintnyi volt az építőipar kibocsátása, az elmúlt két évben nagyjából 2100-2100 milliárd forint. Ám 2015 utolsó negyedévében már látszott a visszaesés, amely az idei év első hónapjaira éves összevetésben egyharmados zuhanást hozott az ágazat termelésében.
Szakemberek szerint ez a ciklikus hullámzás óriási gondot okoz az építőiparban, hiszen a tervezést, a munkaerő állandó foglalkoztatását nagyon megnehezíti.
Koji László rámutatott, az ágazat szereplői abban bíztak, hogy minél előbb megnyílnak az új, 2014–2020 közötti európai uniós pénzügyi időszak forrásai, ám egyelőre még mindig csak „csordogálnak” ezek a pénzek.
– Az ÉVOSZ nem feszegeti, hogy miért nem lehetett korábban lehívni a forrásokat, mindenesetre a csúszás ismét nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat. A visszaesést jelentősen mérsékli ugyan a kormány otthonteremtési programja, de sajnos teljesen nem tudja ellensúlyozni – fejtette ki a szakszövetség elnöke. Mindemellett jelentős területi szóródás jellemzi az építőipart.
A szakmabeliek szerint sokat segítene az ágazaton, ha a felújítás áfája is csökkenne
A szakember megjegyezte, a hátrányos helyzetű térségekben alig van kereslet új ingatlanokra, az ottani kivitelező vállalkozásoknak így szinte alig van munkájuk. Szerinte az otthonteremtési program kibővítéseként éppen ezért lenne létjogosultsága annak a javaslatuknak, hogy a lakásfelújításoknál is mérsékeljék a forgalmi adót. Ez jelentős mértékben kifehéríthetné ezt a területet is, és legális munkát hozhatna az ország egész területén.
Mint emlékezetes, a kormány az idei évtől öt százalékra csökkentette az új lakások építésének eddigi 27 százalékos áfáját, lakásépítés esetén pedig ötmillió forintot visszaigényelhetővé tett. A lakásfelújítás támogatása is felvetődött, ám feltételezhetően e téren is a korábbi kormányzati lépések során tapasztalt módszerrel fognak haladni: megvárják az eddig meghozott intézkedések hatását, s csak ezt követően döntenek.
Koji László is hangsúlyozta, a bruttó hazai termék mérsékeltebb első negyedéves növekedését látva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is azt várja, hogy a javuló GDP-hez az építőipar is hozzájárul majd. Hozzátette, a kormányzati optimizmus alapján az ágazat közeljövőbeli kilátásai jók, az év második felétől várhatóan újabb komoly közmegrendelések biztosítanak majd munkát az ágazatnak.
Ezek a munkák pedig 2016 utolsó hónapjainak adataiban már meg fognak jelenni.
Az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára szerint különösen fontos az építőipar teljesítményét jelentősen befolyásoló ciklikusság mérséklése. Lepsényi István nemrég arról beszélt: a kormány új lendületet kíván adni a magyar építőiparnak, amit jeleznek a már meghozott intézkedések, valamint az Irinyi-tervben megfogalmazott ágazati stratégia.
Az államtitkár a közelgő fordulat jelének nevezte azt, hogy az idén márciusban megkötött új szerződések száma kiugróan, 47,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatot.
