Idén ma utoljára tart kamatdöntő ülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A jegybanki döntéshozók eddigi iránymutatása alapján a piaci elemzők egységesen úgy látják, hogy az irányadó rátában nem lesz változás. – Mivel a jegybanki politika alapvetően továbbra is a likviditás biztosítására, illetve a rövid távú állampapírok hozamára koncentrál, az alapkamat tulajdonképpen jelentéktelen. Várakozásunk szerint marad a mostani, 0,90 százalékos szint, és úgy látjuk, hogy az MNB inkább a likviditással szeretne foglalkozni – vélekedik előrejelzésében Peter Attard Montalto, a Nomura regionális elemzője.
Az MNB már korábban döntött arról, mennyi pénzt tarthatnak a bankok három hónapos betétben
A jegybank mai kamatdöntő ülésén ezért is ígérkeznek jóval érdekesebbnek a mellékszálak. A monetáris tanács várhatóan döntést hozhat arról, hogy mennyi banki pénz maradhat három hónapos irányadó eszközében 2017 első negyedévének végére. Az MNB korábban korlátokat vezetett be arra vonatozóan, hogy a bankok mennyi pénzt tarthatnak alapkamatra a három hónapos betétben. A cél, hogy minél több banki pénzt áramoltassanak vissza a piacra, ami így állampapírokba mehet, amivel csökken az állam finanszírozásának költsége, vagy megjelenik többlethitelezésként, ez pedig a gazdasági növekedést élénkíti. Az MNB a lépéssel kényszerhelyzetet is teremtett a bankrendszernek, mivel ha az említett két lehetőség közül egyikkel sem élnek, akkor kénytelenek a pénzt az MNB egynapos eszközébe tenni, ahol viszont negatív kamatok vannak érvényben, tehát veszítenek rajta.
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint az eddigi fejlemények, az emelkedő belföldi infláció és a tapasztalható forintgyengülés miatt az MNB kifogyóban van az indokokból, amelyek alapján tovább lazíthat. Ez különösen azért igaz, mert élénkülőben van az uniós források felhasználása, ami növeli a bankközi likviditást. A Citi ezért nem számít arra, hogy a jegybank agresszívabb csökkentéseket jelentene be, miután október óta már majdnem felére esett a három hónapos állomány, ami decemberre már megközelíthette az eredetileg kitűzött 900 milliárdos szintet. Gárgyán szerint így nem várható rövid távon, hogy az MNB túlságosan agresszív politikával akarná tovább bővíteni a piaci likviditást.
