A minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalói réteg döntő hányada a mikrovállalkozói, illetve kkv-szektorban dolgozik, ahol a friss tapasztalatok szerint sok esetben nehezen akad fedezet a kötelező béremelésekre – közölte lapunkkal a hazai tulajdonú kisvállalkozásokat tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin arról tájékoztatott, hogy kritikus helyzetbe kerültek a kiskereskedelemben működő kkv-k, mert sokaknak meghaladja a tőkeerejét a bérek kötelező felzárkóztatása, amit a munkaerőhiány is tetéz. Mint mondta, a kereskedelmi szektor és más ágazatok, mint például az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a könnyűipar számára a béremelések okozta változás drasztikus következményekkel is járhat idén, mert ezeken a területeken magas az élőmunka-ráfordítás, ezzel szemben a dolgozók a munkájuk során csak kismértékű hozzáadott értéket állítanak elő.
– Ettől az évtől havonta és dolgozónként a minimálbér esetén 15 013 forinttal, garantált bérminimum esetén 33 379 forinttal emelkedett a munkaadók pluszterhe, amit főképp vidéken több száz kisbolt, önálló családi vállalkozás esetén nem lehet kitermelni – mondta Neubauer Katalin, aki szerint a kötelező béremelésekről szóló tárgyalások során a nagyvállalati és a multinacionális érdekek érvényesültek. Megjegyezte: a jelenség hosszabb távon komoly foglalkoztatáspolitikai veszélyt is rejt magában, mert a magyarországi munkahelyek több mint 60 százalékát adó mikro-, kis- és középvállalkozások ezrei mehetnek tönkre, adott esetben olyan térségekben, ahol a kis cégek a munkavállalók több mint 90 százalékát foglalkoztatják. – A cégek lemorzsolódása mellett nem kívánt mértékű áremelést is eredményezhetnek a boltokban a munkaadók megnövekedett terhei, ami a versenyképességre sincs jó hatással – fogalmazott a főtitkár. Hozzátette: örvendetes, hogy nem csupán a kisebb kereskedők, hanem a kormány is fontosnak tartja, hogy a hazai vállalkozások érdekei is érvényesülhessenek, illetve felszínre kerüljenek azok a problémák, amelyekkel a piaci szerepelőknek nap mint nap meg kell küzdeniük.
A kicsik gondjait tetézi az is, hogy a múlt év egyértelmű győztesei a külföldi tulajdonú diszkontláncok voltak. – 2016-ban is több ezer egység zárt be főként az öt főnél kevesebb alkalmazottal üzemelő boltok közül. Holott az ilyen típusú kereskedelmi üzletek száma mintegy 25 ezer, amelyek jó része a községek lakosságának alapvető ellátásáért felel. Jelenleg 2,9 millió ember él összesen 2680 községben, 65 százalékuk nyugdíjas vagy támogatásra szoruló nagycsaládos. Nem várható el tőlük, hogy a mindennapi kenyerükért 30-40 kilométert utazzanak, ha bezár a helyi kisbolt. A diszkontok nem települnek be a kistelepülésekre, pedig már tavaly is volt példa arra, hogy falvak alapellátás nélkül maradtak – jelezte Neubauer Katalin.