Az aktuális makrogazdasági és költségvetési előrejelzés szerint miután a harmadik negyedévben soha nem látott mértékű, az uniós átlag két és félszeresét meghaladó, 5,2 százalékos volt a gazdaság bővülése, az év egészére a korábbi 4,3 százalék helyett már 4,6 százalékos növekedést vár a kormány – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium.
A tárca megítélése szerint ehhez számos tényező együttesen járul hozzá, kiemelten a hatéves adó- és bérmegállapodás hatásaként a két számjegyű béremelkedés, a történelmi mértékű foglalkoztatottság, ezek eredményeként pedig az emelkedő fogyasztás, ami hozzávetőlegesen a felét adta a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének.
A bővülés fenntarthatóságát jelzik a PM szerint a belső és külső egyensúlyi mutatók, a költségvetés stabil helyzete, illetve hogy az ország fizetési mérlege és finanszírozási képessége egyaránt pozitív.
Az államháztartási hiány az idei várható 1,9-2,1 százalék után is folyamatosan csökkenve a kormányzati ciklus végére elérheti a fél százalékot. Ehhez elsősorban a folytatódó adócsökkentések mellett növekvő adóbevételek járulnak hozzá, a többletforrások pedig a kormány gazdaság- és társadalompolitikai céljainak – különös tekintettel a családokat támogató intézkedéseknek – hatékonyabb megvalósulását teszik lehetővé.
Ezzel párhuzamosan valósul meg a GDP-arányos államadósság további csökkenése, a tavalyi 73,3 százalékról 2022-re 60 százalék alatti szintre.
Az előrejelzés alapján az infláció, amely az első tizenegy hónapban 2,9 százalék volt, az idén és az azt követő években is három százalék alatt marad. A külső egyensúlyi folyamatok 2018-ban összességében az előzetesen vártnak megfelelően alakulnak: a külkereskedelmi mérleg pozitív, a kamatkiadások csökkennek, az ország finanszírozási képessége pedig továbbra is kedvező.
A pénzügyi tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy folytatódik a kormány adócsökkentési politikája, amely jövőre több mint kétszázmilliárd forintot hagy a gyermekes családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
Ezzel a következő időszakban is megtarthatja hazánk az Európai Unióban a legnagyobb adócsökkentő címet, amit 2017-ben nyertünk el – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium (PM). Részletezik, hogy többek között a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal emelkedik, az UHT és az ESL tej áfája pedig a legalacsonyabb mértékű, ötszázalékos lesz.
Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Folytatódhat a szociális hozzájárulási adó mérséklése is: 2019. július 1-jétől a közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet. Nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő január 1-jétől a legkisebb vállalkozások áfamentessége.
Egyre többen választhatják a kisvállalati adót is, miután a belépési határ ötszázmillióról egymilliárd forintra nőtt. A bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken, húszezer forintig pedig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
A közterhek mellett az adóadminisztráció is karcsúsodik jövőre, az egyszerűsítés jegyében öt adófajta szűnik meg. Köztük a baleseti adó a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. Egyszerűsödik a kafetéria-rendszer is.
Ugyancsak tegnap közölte a PM az államháztartás novemberi részletes adatait, amelyek megegyeznek az előzetes számokkal. A friss statisztika szerint a 2018. januártól novemberig az államháztartás központi alrendszerének hiánya 1842,4 milliárd forint volt, ezen belül a központi költségvetés hiánya 1856,1 milliárd forintot tett ki.
Az elkülönített állami pénzalapok 39,8 milliárd forintos többletet értek el az év első tizenegy hónapjában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,1 milliárd forint deficittel zártak. A 11 havi deficit az éves előirányzat 135,4 százalékának felel meg. Az idén novemberben a központi alrendszer 164,3 milliárd forint hiányt mutatott.
A központi költségvetés devizaadóssága november végéig 34,7 milliárd forinttal, 5747,9 milliárd forintra csökkent a múlt év végéhez képest.
Asztana komoly lehetőség a magyar cégeknek
Asztana Közép-Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő városa, a magyar vállalatoknak és pénzügyi szereplőknek számos területen kínálhat lehetőségeket – emelte ki Varga Mihály a kazah főváros polgármesterével, Bahit Szultanov-val folytatott megbeszélését követően. A pénzügyminiszter elmondta: a kazah fél komoly érdeklődést mutat a vízipari együttműködés iránt, ami az ágazatban működő magyar cégek külpiacra lépését segítheti. Hazánk Kazahsztán egyetlen stratégiai partnere a kelet-közép-európai régióban, Kazahsztán pedig az egyedüli stratégiai partnere Közép-Ázsiában. Mint fogalmazott: a gazdasági kapcsolatok fejlődését jelzi, hogy a kétoldalú külkereskedelmi forgalom emelkedése idén is folytatódott, 2018 első nyolc hónapjában a teljes áruforgalom 30 százalék felett bővült, meghaladva az ötszázmillió dollárt.
Tíz hónap alatt a behozatal nőtt jobban
Az októberi külkereskedelmi aktívum 304 millió euró volt, 221 millió euróval kevesebb a 2017. októberinél; a kivitel volumene 6,4 százalékkal, a behozatalé 7,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 3,9, a behozatalé 5,5 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap a második becslés alapján. A 2018. január–októberben a külkereskedelmi mérleg többlete 5,2 milliárd euró volt. Októberben a második becslés alapján a kivitel értéke 9,474 milliárd euró (3069 milliárd forint), a behozatalé 9,170 milliárd euró (2970 milliárd forint) volt. Az idén január–októberben a kivitel értéke 87,9 milliárd euró (27 946 milliárd forint), a behozatalé 82,8 milliárd euró (26 308 milliárd forint) volt. Az első tíz hónapban a kivitel volumene 4,7, a behozatalé 6,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A forint az euróhoz képest 3,1 százalékkal le-, a dollárhoz viszonyítva 3,2 százalékkal felértékelődött – közölte a KSH.