A kisajátítás ügyében jogszabály-módosításra van szükség – információnk szerint ezzel kereste meg a szaktárcát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóságnál úgy vélik, bizonyos passzusokat úgy kellene átírni, hogy azok segítséget nyújtsanak a kártalanításhoz jutók eljárásához. Úgy tudjuk, a NAV a társaságiadó-törvény megváltoztatására tett konkrét indítványt a minisztériumnak. A kezdeményezés korántsem előzmények nélküli: a hatósági indítványt az alapvető jogok biztosának egyik közelmúltbeli vizsgálata tette szükségessé.
Székely László ombudsman a kisajátítás és a társasági adó előírásainak kapcsolatát tekintette át, mégpedig egy állampolgári beadvány nyomán. Levelében a panaszos arról számolt be, hogy az M6-os autópálya 2006-os építésekor az állam kisajátította kft.-jének ingatlanát. A kártalanítás összegéről a vállalkozás számlát állított ki, emiatt viszont igencsak megugrott a befizetendő társasági adója. A kft. tulajdonosa panaszában úgy vélekedett: a kisajátítási és a társaságiadó-szabályok között ellentét feszül. Előbbiek szerint a kisajátításért kapott ellenérték adómentes, utóbbiak viszont nem adnak módot arra, hogy az adófizetők ilyen címen csökkenthessék társaságiadó-alapjukat. Az alapjogi biztos a témában azért indította meg eljárását, mert a panaszban leírtak alapján felmerült a tulajdonhoz való jog sérelmének gyanúja.
Vizsgálatában Székely László kikérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal véleményét is. Okfejtésében a hatóság akkor arra hivatkozott, hogy a kisajátítási törvény csupán általános jelleggel mondja ki a kártalanítás adó- és illetékmentességét. S mivel a társaságiadó-törvény nem ismer ehhez kapcsolódó csökkentő tételt, így a kisajátításkor járó összeg után a cégeknek adót kell fizetniük. Az alapvető jogok biztosa azonban nem fogadta el a NAV érvelését. Székely László mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy az alaptörvény szerint tulajdont kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen s azonnali kártalanítás mellett lehet. A folyamat pedig csak akkor alkotmányos, ha valamennyi feltétel maradéktalanul érvényre jut. Az ombudsman szerint lényeges, hogy az eredeti tulajdonos a kisajátított ingatlan teljes értékéhez hozzájusson.
Teljességről viszont semmiképpen sem lehet beszélni akkor, ha a kisajátított tulajdon helyébe lépő vagyon egy részét az állam adóként elvonja. – Mindebből pedig az következik, hogy alkotmányosan nem tulajdonítható az adó- és a számviteli jogszabályoknak olyan értelmezés, amely a kártalanítás összegét közteherrel sújtaná – rögzítette az ombudsman. Majd hozzátette: a NAV gyakorlata ezek miatt alkotmányos visszásságot, a tulajdonjog sérelmének lehetőségét idézi elő. A kialakult helyzet megszüntetéséért az ombudsman március elején megkereste a nemzetgazdasági minisztert, azt kérve: a tárcavezető vizsgálja meg, hogy a visszásság törvénymódosítással vagy a joggyakorlat átalakításával orvosolható-e a legjobban.
A friss adóhivatali kezdeményezés azt mutatja, hogy a feltárt probléma – legalábbis a hatóság felfogása szerint – az érintett adóparagrafusok átírásával oldható meg biztonsággal.