Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, leginkább az üzemanyagok, a tűzifa, valamint a dohányáruk ára nőtt – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Havi összevetésben 0,3 százalékos volt az infláció, január és július között 2,5 százalékos emelkedést jelez az adat. Ez többéves csúcsot jelent, minimálisan felül is múlta az elemzői várakozásokat, ám nem okozott különösebb meglepetést.
– Az érdemi inflációs nyomás hiányát továbbra is tükrözi, hogy a maginfláció (az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított mutató) az előző hónapokhoz hasonlóan 2,4 százalék maradt – kommentálta az adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mint elmondta, noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhető, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja a tartós fogyasztási cikkek egyszázalékos drágulása.
– Mivel a forint árfolyama némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra lehet számítani, további inflációnövelő hatás nem várható, sőt némileg visszarendeződhetnek az árak – tette hozzá.
– Úgy tűnik, minden úgy alakul, ahogy arra a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) számítottak. Az MNB korábbi előrejelzése szerint a tavalyi és az idei energiaárak közötti különbség miatt nyáron a 3 százalékos középtávú cél felé mozdul a mutató, ám ez átmeneti, év végére csökken a ráta, és az inflációs cél fenntarthatóan 2019 második felében érhető el. Figyelembe véve az adatok összhangját a jegybanki prognózissal, valamint az olaj árának és a forintnak az euróval szembeni stabilizálódását, nem valószínű változás a jelenlegi laza monetáris politikában – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője.
A holland bank szakemberének megállapítására utal az MNB júliusi kamatdöntő ülésének tegnap megjelent rövidített jegyzőkönyve is. A monetáris tanács nem változtatott fő üzenetén, így továbbra is fenntartja a laza kondíciókat. A jegyzőkönyv szerint a tanács leginkább az Európai Központi Bankra figyel, amely az év végén befejezi gazdaságélénkítő eszközvásárlási programját, vagyis elkezdenek szigorodni a feltételek az euróövezetben. A tanács megítélése szerint egy hónap leforgása alatt sokat stabilizálódott a pénzpiaci helyzet is. így egyhangúan döntöttek arról, hogy nem változtatnak az alapkamaton és az egynapos jegybanki betétek kamatán.
Fotó: Teknős Miklós
A hazai monetáris politikát igazolja az is, hogy szerdán folytatódott a forint lassú, de tartósnak látszó korrekciója: immár 320 alatti értékeken kereskedtek az euróval, vagyis a befektetők, úgy tűnik, egyelőre lemondtak arról, hogy a forint gyengítésével lépéskényszerbe hozzák a jegybankot. – Már nemcsak az MNB, de a piac sem várja az infláció tartósan cél körüli alakulását, ezzel a kamatemelési nyomás is megszűnt.
A forint így könnyen tovább tud erősödni – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők értékelésében. Mint megjegyezték, kockázatként továbbra is számolni kell azzal, hogy a törökországi fejlemények a forintárfolyamra is kihathatnak.
