Ha a régi és az új lakó nem rendezi a felhasználóváltást – ideális esetben együtt megjelenve az ügyfélszolgálaton –, az új lakó fogyasztásáért kiállított közműszámlák továbbra is az előző lakó nevére érkeznek. A frissen beköltöző pedig könnyen dönthet úgy, hogy nem foglalkozik a számlákkal, ennek pedig az eladó vagy bérbeadó issza meg a levét. Rajta a szolgáltató jogosan követelheti a díj befizetését, erről nagy valószínűséggel szintén nem értesül a régi fogyasztó, a követelés pedig később jogerőre emelkedhet.
Az ilyen és az ehhez hasonló, kellemetlen és költséges helyzetek megelőzése érdekében készítette el két új tájékoztató kiadványa közül az egyiket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A tavaly már két témában megjelent, idén további két problémakörben átfogó információkat nyújtó Panasza van? Segítünk! címmel megjelent füzetek célja, hogy tájékoztassa az ügyfeleket a legfontosabb fogyasztóvédelmi ügyekben, növelve a tudatos hozzáállást. A füzetek pontos eligazítást adnak a fogyasztók teendőiről, kötelezettségeiről. A kiadványokból összesen százezer példány készül, és a kormányhivatalokban, valamint a MEKH és a szolgáltatók ügyfélszolgálatain helyezik ki, de elérhetők a hivatal honlapján is.
– Nagyon lényeges témáról van szó, hiszen elengedhetetlen, hogy tiszta helyzetet teremtsenek a fogyasztók a szolgáltatóknál – hangsúlyozta Kolozsi Sándor, a hivatal fogyasztóvédelmi főosztályának vezetője a két új füzet bemutatásának alkalmával. Hozzátette, nemcsak az ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor, de a visszavételnél, a szívességből használatra átadásnál és számos más, hasonló helyzetnél is ügyelni kell az új és a régi felhasználó jogviszonyának tisztázására a szolgáltatóknál.
Kolozsi Sándor egy talán kevesebbeket érintő, de annál érzékenyebb témakörről is beszélt: a védendő fogyasztók lehetőségeiről, jogosultságairól, amelyekről a hivatal negyedik kiadványa ad tájékoztatást. A főosztályvezető jelezte: szociális és/vagy egészségügyi okokból kérheti a fogyasztó a védendő státust a szolgáltatójánál. Mivel az eljárás hátterét jól szabályozott, egyértelmű feltételrendszer biztosítja, a szolgáltatónak nincsen mérlegelési jogköre olyan értelemben, hogy megszabhatná, ki az, aki inkább, vagy aki kevésbé hátrányos helyzetű.
Ha tehát a fogyasztó a jogszabályban lefektetett követelményeknek megfelel, akkor meg kell neki adni a védendő státust. Ezen a téren jól teljesítenek a szolgáltatók, amit az igazol, hogy a hivatalhoz tavaly egyáltalán nem érkezett panasz ebben a témakörben. Ugyanakkor a nyilvántartásba vételt a legtöbb esetben évenként meg kell ismételni, vagyis igazolni kell, hogy továbbra is fennáll az az ok, ami miatt a védendő kategóriába esik a fogyasztó. Kivétel ez alól, ha tartósan fennálló betegséggel vagy fogyatékossággal él az ügyfél.
A védendő fogyasztóknak több lehetőség áll rendelkezésükre. A leggyakoribb, hogy a díjfizetés halasztását, részletfizetést kérnek az ügyfelek, valamint igen népszerű az előre fizetős villany- és gázmérők igénylése. Ilyen esetben a szolgáltató díjmentesen helyezi ki a kártyával, digitálisan előre feltölthető mérőt. Kolozsi Sándor elmondta: az ilyen berendezést használóktól pozitív visszajelzéseket kapott a hivatal a vizsgálatai során, a fogyasztók szerint nagy előny az, hogy mindig látható, mennyi időre elegendő energiahasználati lehetőség van még az adott feltöltésből. Ezek a rendszerek megvédik a túlfogyasztástól az ügyfeleket – vagyis attól, hogy több áramot vagy gázt használjanak fel annál, mint amit ki tudnak fizetni – csakúgy, mint a szolgáltatókat.
Az egészségügyi okokból védendő fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy térítésmentesen máshová helyezze a szolgáltató a mérőórákat a könnyebb leolvashatóság érdekében. Kérhetik továbbá azt is, hogy a szolgáltató bizonyos időszakonként saját munkatársát küldje ki a mérők leolvasására, illetve, hogy az ügyfél otthonában, készpénzzel egyenlítse ki a számláját.
Amennyiben életfenntartó eszköz működtetéséhez elengedhetetlen a villamosenergia-szolgáltatás folyamatos fenntartása, kérhető a kikapcsolás alóli mentesség is.
A jogszabályok tehát számos lehetőséget biztosítanak a nehéz helyzetű fogyasztók számára, a szolgáltatók pedig jól kezelik az ilyen helyzeteket. Ugyanakkor az ügyfelek talán nem elég tájékozottak e téren, valószínűsíthető, hogy még többen élnének ezekkel a lehetőségekkel, ha tudnának róluk. A hivatal célja éppen ezért az, hogy a lehető legszélesebb körben megismerjék a fogyasztók a kötelezettségeik mellett a jogaikat is.
