Az utóbbi időben a korábbinál kevesebb konténer érkezett hazánkba olyan államokból, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak. A tapasztalat szerint a tengerentúli és az ázsiai kereskedők Magyarország helyett nemegyszer más uniós államot választanak, például Szlovákiában vagy Németországban kezdeményezik a vámkezelést. Mint azt a Magyar Idők megtudta, a visszaesés okainak feltárásáért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) háromoldalú egyeztetéseket kezdett a közelmúltban, a tárgyalóasztalnál a hatóság emberei mellett a kereskedők képviselői és a szakszövetség illetékesei foglaltak helyet.
– A témakör igen lényeges – mondta érdeklődésünkre a NAV vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős szakmai helyettese. Molnár Tamás helyettes államtitkár rámutatott: az EU előírásai szerint a vámbevételek nagyobb része a közösséget illeti meg, ám a tagállamok megtarthatják az összegek negyedét. Ha tehát valamely állam a nem uniós országok kereskedőinek kedvelt célpontjává válik, és sok konténert fogad, akkor a helyi közkassza akár komoly bevételre is szert tehet.
Az egyeztetéseken fény derült rá, hogy az utóbbi időben miért választottak egyes kereskedők más tagállamokat Magyarország helyett. – A hazai szakmai közvéleményben elterjedtek bizonyos súlyos félreértések, emellett több érintett nem ismeri pontosan azokat a lehetőségeket, amelyeket az uniós vámszabályok garantálnak – mondta a helyettes államtitkár. Molnár Tamás szerint az ismeretek pontosítása, kiegészítése könnyen megoldható, a NAV már meg is kezdte a széles körű – és ha szükséges, személyre szabott – tájékoztató kampányát. A tévedések, tévhitek eloszlatásához az egyeztetéseken segítséget ígért a szakma, s egyetértés volt abban is, hogy ki kell iktatni a magyar vámtevékenység folyamatába nemegyszer beleavatkozó, de sokszor rosszindulatúan eljáró szereplőket. – Gyakori probléma ugyanis – magyarázta Molnár Tamás –, hogy a kereskedő olyan vámügyintéző céget bíz meg a magyarországi teendő elvégzésével, amelyről utóbb kiderül: csak a pénzért járt közben, a saját érdekeit tartva szem előtt.
– Volt rá példa – folytatta a helyettes államtitkár –, hogy az ügyintéző cég a valósnál alacsonyabb összegű számlát kért a megbízótól, és azt nyújtotta be a hatósághoz. Így próbálta elérni, hogy a vám összege alacsonyabb legyen. A hivatal megtévesztésével pedig csak az ügyintéző járt jól: a cég díját ugyanis előre rögzítették, az összeg pedig a fizetendő adót és vámot is tartalmazta. A kisebb értékű számla beadásával az ügyintéző pluszpénzhez jutott, a kereskedő viszont rajtavesztett, hiszen a NAV a téves számla miatt eljárást indított, s az elmaradt közterheken túl a vámigazgatási bírságot is kiszabta.
– Az ilyen esetek érthetően rosszul érintik az egyébként jogszerűen működő kereskedőt, de gondot okoznak a hivatalnak is – mondta a helyettes államtitkár. A gazdasági szereplőkben ugyanis az a képzet alakulhat ki, hogy idehaza nehezebb megfelelni a feltételeknek, mint másutt. – Ez természetesen nincs így – rögzítette a NAV vámügyi helyettese, aki abban bízik, hogy a szakmai együttműködéssel, a körültekintő tájékoztatással és a kétes elemek kiszűrésével visszacsábítanak majd számos gazdasági szereplőt. A hatóság emellett saját munkáját is igyekszik gyorsítani, amire a május óta élő új uniós vámszabályozás több ponton is lehetőséget ad.