Nemzetgazdasági szinten a bruttó kereset 248 800, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset pedig 165 500 forint volt az idei év első két hónapjában, tavaly év elejéhez képest ez 6,9 százalékos reálbér-emelkedést jelent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adataiból. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az adatokkal kapcsolatban rávilágított: folyamatosan nőnek a dolgozói fizetések Magyarországon, a minimálbért és a garantált bérminimumot is látványosan sikerült emelni 2016-ban.
A minimálbérnél 6,7, a garantált bérminimumnál 6,8 százalékos reálbér-emelkedés valósult meg január–februárban. A családi kedvezményeket is figyelembe véve az adók és járulékok levonása utáni nettó keresetek átlagát 172 600 forintra becsüli a KSH.
A közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 263 900, a költségvetési intézményeknél 260 600, míg a nonprofit szervezeteknél 238 800 forint volt a bruttó keresetek átlaga a vizsgált időszakban. Nemzetgazdasági szinten és a közfoglalkoztatás hatását beszámítva összesen 6,9 százalékkal, anélkül 7,5 százalékkal növekedtek az év első két hónapjában a reálkeresetek. A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés a vállalkozási szférában 6,2 százalékos, a költségvetési szférában 11 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 5,5 százalékos volt a januári és februári hónapok átlagában.
Az államtitkár kiemelte: a vállalkozói szektor és a közszféra béremelései mellett a kedvező inflációs környezetnek, valamint az adócsökkentésnek köszönhetően emelkednek a reálkeresetek. Az államtitkár hozzátette: a versenyszférában – a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál – januárt követően februárban is kiemelkedően, 68 ezerrel nőtt a létszám 2015 elejéhez képest, a cégeknél mintegy kétmillióan dolgoztak, ez 2008 májusa óta a legmagasabb adat.
Ezt emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, kedvezőnek nevezve, hogy az alkalmazásban állók számának növekedése 3,5 százalékra gyorsult, amit döntően a versenyszféra alkalmazotti létszámának 3,6 százalékos növekedése okozott. Egy hónap alatt a szezonális hatásoknál nagyobb mértékben, mintegy hétezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma a versenyszférában, míg egy év alatt a növekedés csaknem százezer fős volt.
A szakértő a KSH adatait elemezve kifejtette: az idén az év egészére 4,7 százalékos bruttó bérnövekedést várnak, ami az adóváltozások miatt 6,2 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a 2016-ra becsült 0,9 százalékos infláció mellett 5,3 százalékos nettó reálbér-növekedés várható. Az elemző arra is rámutatott: egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az utóbbi hetekben folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben több ágazatban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. A következő években pedig a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés fő húzóereje, köszönhetően a devizahitelek forintosításának, valamint a háztartások magas nettó vagyonának.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bérdinamika lendülete arra vezethető vissza, hogy a munkaerőpiac szemmel láthatóan feszesebbé vált az elmúlt időszakban, amit az alacsony, 6,1 százalékos munkanélküliségi ráta is jól tükröz. Emellett a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése is jelentős löketet adott a bérinflációnak.
Az elemző szerint a bérdinamika az év hátralévő részében is megmarad, reálértelemben pedig további szemmel látható gyorsulást tapasztalhatunk a nyár végéig, mivel a várakozások szerint júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, amely elérheti a –0,7 százalékot. Az infláció az idén is nyomott maradhat, a tavaly látott –0,1 százalék után átlagosan 0,2 százalék lehet.
Ősztől jön a közszféra leépítése
Várhatóan megkezdődik ősztől a közszférában dolgozók leépítése a bürokráciacsökkentés következő lépcsőfokaként – mondta tegnap Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Kiemelte: a jelenlegi politikai ciklus legfontosabb feladata a bürokrácia leépítése, s ennek érdekében több állami háttérintézmény a minisztériumokba olvad be, vagy megszűnik. A legfontosabb azonban az, hogy akik az állami szférából kikerülnek, megtalálják a helyüket a munkaerőpiacon. Csepreghy hozzátette: ma a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió a közszférában dolgozik, s ha ebből levonják a rendvédelmi szerveknél, az egészségügyben és az oktatásban munkát vállalók számát, akkor is egy több százezres szám marad, ami magát az állami bürokráciát jelenti. (MTI)